Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-02-01 / 2. szám
1990. FEBRUÁR TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 3 1848-49 A szabadságharc tisztiföldvári emlékei A Kossuth utcai Általános Iskola udvarának behő részén áll egy régi épület, amelyet már az 1784-ben készített térképen is jelöltek. Egyes vélemények szerint a Podmaniczky uradalom tiszttartói lakása volt (Ha valóban így van, akkor arról is nevezetes, hogy ebben a házban született Somogyi Károly, a szegedi Somogyi Könyvtár alapítója.) A ház nyitott tornácának közepén volt az ón. Kossuth emléktábla, amíg egy kamra építése miatt arrébb nem helyezték. (Így lehet egy kamra gazdája "erősebb” Kossuthnál s vele szemből még Damjanich is csatát vesztett) A tábla szövege a következő: "Ebben a házban tartózkodott Kossuth Lajos 1849. márczius 3-9 napján. Itt tervezte Damjanics-Klapka-Vécsey tábornokokkal a szolnoki csatát, melyet a magyar dicsőség legragyogóbb napjai követtek. Ennek emlékéül állította e táblát Tisza-Földvár polgársága 1896. márczius 15-én. Emléküket ne feledd óh magyar!" Emléküket non feledtük! De a táblát állító elődeink emlékezete - akkor, nem egészen 50 év távlatából - kissé pontatlannak bizonyult, ami részben érthető is, hiszen a helyi jegyzőkönyvek "hallgatnak" 1848-49- ről. Más források alapján kíséreljük meg pontosítani Kossuth, Damjanich, Klapka és Vécsey tiszafoldvári tartózkodásának időpontját Kaposvári Gyula múzeumigazgató egy kis füzetben ismerteti a győzelmes szolnoki csatát és előzményeit. Ebből ragadunk ki két, Tiszaföldvárra és Cibakházára vonatkozó részletet Egy 15 éves (!) honvéd fiú leveléből: "Az aradi vár ostromából sonmi sem lett... az egész sereg Battonyán, Tótkomlóson, Orosházán, Szentesen, Kunszentmártonon keresztül Tiszaföldváira... érkezett, ....ahol mintegy két hétig pihentünk, míg Damjanich seregének másik részével Cibakházán csatlakoztunk.” Damjanich egyik törzstisztjének a viszszaemlékezéséből: "A magyar hadsereg 3- ik hadtesta Damjanich J ános honvédezredes parancsnoksága alatt gyülekezik Cibakházán. ...Cibakháza -Tiszaföldvár,Nagyrév és a környékbeli puszták teljes - telve lettek ember és lóval tömve. Március 3-án itt gyűjtött sereg a cibakházi külső réten, a hídon túl, a Tisza jobb partján - 3 hadvonalba volt felállítva... 5-én reggel arcvonal-menetalakzatban nyomultunk elő Szolnok megtámadására." A honvédsereg dicsőséges tavaszi hadjárata a március 5-ei szolnoki győzelemmel indult Damjanich március 6-án kelt tudósítása alapján Kossuth Lajos méltatja a győzelmet a március 7-én, Debrecenben kiadott hivatalos hadijelentésben. Már e néhány részletből is kiderül, hogy a "márczius 3-9-ig" terjedő időszak nem felel meg a valóságnak. A szolnoki csata előkészítése február végén, március legelején történt Kossuth sem tartózkodott ekkor Tiszaföldváron, csak később jött ide, amire két bizonyítékunk is van. Az egyik egy levél, amit Kossuth küldött a feleségének: "Szentmiklós márt. 15.1849. Kedves Angyalom! Ti ma mártius 15-ikit ünneplitek, ...Ma megyek Földvárra, Czibakházára, hova a seregeink már elmentek..." Ugyanezt a tényt erősíti meg a Tiszafoldvári Demokrata Olvasókör 1868. március 8-án Kossuth Lajoshoz küldött Memoranduma Vári Szabó Sámuel református lelkész fogalmazásában: "2. A folyó évi Mart. 15-én, mint az 1849-ki Mart. 15-ke évforduló napján, egész kegyelettel önt arról értesíti, miszerint áldja önt a föld, melyre akkor népes községünkben lépett és járt, és mi ünnepélyesítjük e napot..." Emlékezzünk erre az eseményre is március 15-én, de emlékezzünk arra az 50 földvárira is, akik Kossuth hívó szavára beálltak a honvédseregbe. A múzeumban őrzünk egy sárgult szélű, 6 lapos iratköteget, amely a "Tisza Földvár községben tartózkodó honvédeknek, valamint az elhaltak özvegyeinek és árváinak összeírását" tartalmazza. Az irat 1867-ből való, tehát a kiegyezés után készítették. A teljes anyag közlésére itt nincs elég hely, csak a neveket soroljuk fel, de az eredeti iratot is megtekinthetik kedves látogatóink a múzeumban, a május 18-án nyíló kiállításunkon. A nevek az eredeti sorrendben szerepelnek: Lapu Gábor, Géléi József, Holicska István, K. Nagy József, P. Szabó István, Becser István, A. Kovács János, Földi András, Barna András, Keresztes József, K. Kis János, Molnár József, Huszár Sándor, Lőrinczi József, Gyuris Ádám, Lestyán Pál, Erdei András, Süveges László, Fazekas János, Gyevnár Márton, Czina Mihály, Makó J ános, Káposztás Sándor, Vigh Pál, Bajkai Sándor, K. Pete János, Katona János, Sallai Sándor, Lovas Mihály, Bácsmegi József, Pócsik Sándor, Bán Sándor, Tóth Gergely, Borbély Mihály, K. Kis Gábor, Görög Mihály, Kávási Gábor, Bajkai Mártony, Juhos József, Korom Lajos, Bubor József, Kalóz Ferenc, K.H. Szabó József, Sóié Imre, K. Nagy Sándor, K.Tóth István, Csató András, Bajkai János, Ágoston Gábor, Orbán Sándor. A vezetéknevek többsége máig is gyakori TiszafÖldváron, tehát sokan büszkén fedezhetik fel az egykori ősük nevét a honvédek között. Ók is megérdemelnék, hogy valahol a Kossuth-szobor mellett, vagy a Hősök kertjében valamilyen módon emléket állítsunk nekik. Szlankó István Az emlékműről... A januári lapszámban olvashatták a tisztelt olvasók, hogy felállítani tervezzük az emlékművet а П. világháború áldozatainak emlékére. Egy névsor már összeállt az 1942-1944 között bevonult katonákról. Ez a névsor nem teljes! Tartalmazza az általunk felleltek - többnyire üszaföldvári, de a környékről bevonultak - neveit is. Szerencsére a listán szereplők közül még sokan élnek! Elsősorban az ő jelentkezésüket váijuk! Kérjük önöket, ha valaki a névsorban ismerős nevet fedez fel, és tudja, hogy mi történt vele a háborúban, keresse meg személyesen vagy írásban Kalóz Sándort, a gimnázium tanárát A névsorok korlátozott számban megtalálhatók a nagyközségi tanácsnál, a tiszaföldvári templomokban. Ezekhez díjtalanul juthatnak hozzá! Arra is rájöttünk, hogy sajnos ez a névsor még bővülni fog. Kutatásaink során újabb - a névsorban nem szereplő - emberekről tudtuk meg, hogy odamaradtak. Ezért is kérjük az önök segítségét, ha valami bármilyen új adattal szolgálhatnak, vagy a régieket megerősíthetik. Hiszen a mi emlékművünk lesz! Tiszafoldvári Polgárok Társulata