Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)

1990-01-01 / 1. szám

10 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. JANUÁR Óvónők helyett szociális munkásokat... Iskola a jövőért A nyolcadik osztályos szülők ilyentájt óhatatlanul szembekerülnek a pályavá­lasztás gondjával. Felhasználva a lap szer­kesztőségének ajánlatát, ezen fórumon is szeretnénk tájékoztatni az érdeklődőket a jövő tanévben induló osztályok profiljáról. Az 1990/91-es tanévben is két gimnázi­umi és két szakközépiskolai osztály indul iskolánkban. Az egyik gimnáziumi osz­tály felerészben német speciális tantervű csoportból tevődik össze. Az ide jelentke­zők írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalom, vala­mint matematika tárgyból. Megfelelő szá­mú érdeklődő esetén a kiemelkedő képes­ségű tanulókat már első osztályban olyan csoportokba szervezzük, ahol magas óra­számban tanulják a matematikát és az egyik idegen nyelvet (angolt vagy oroszt). Gimnáziumi tanulóink harmadik osz­tálytól a fakultációs rendszer keretében, magasabb óraszámban, kis létszámú cso­portokban tanulhatják az őket érdeklő, vagy a felvételi vizsgán szükséges tantár­gyakat. Ezen túl azok a tanulók, akik nem szándékoznak továbbtanulni, szintén har­madik osztálytól, államigazgatási ismere­tet hallgathatnak, amivel tanácsi, illetve más ügyintézői munkakörben helyezked­hetnek el. Ezt a képzést gépírásoktatással is kibóvítjük. Tervezzük a társadalombiztosítási ügy­intéző ismeretek oktatásának bevezetését is. Miután a megyei tanács művelődési osztályának értékelése szerint a megyé­ben az óvónői pálya telített, iskolánkban megszűnik az óvónőképzés. Az itt dolgo­zók képzettségét és tapasztalatait, vala­mint a társadalmi igényeket figyelembe véve, a következő szakközépiskolai osztá­lyokat indítjuk: egy úgynevezett humán szolgáltató szakközépiskolai osztályt, aho­vá fiúk és lányok jelentkezését egyaránt várjuk. Olyan gyerekeknek ajánljuk, akik a humán tárgyakból és matematikából jól felkészültek, és elkötelezettséget éreznek arra, hogy a bajbajutott embereken segít­senek. Ebbe az osztályba - az alkalmassá­gi elbeszélgetés és az általános iskolai ta­nulmányi eredmény alapján - 30 tanulót veszünk fel. Ebben az iskolatípusban a tanulók a hu­mán tárgyakat a gimnáziumi tanterv sze­rint, a reáltárgyakat pedig egy kísérleti, in­tegrált tanterv alapján tanulják. A szociá­lis munka gyakorlatával már az első év­ben megismerkednek. Harmadik osztály­tól a gyakorlat szempontjából két csoport alakul ki: egy szociális gondozói és egy szociálpedagógiai csoport. A tanulók a ne­gyedik év végén érettségi és képesítő vizs­gát tesznek. A vizsga tárgyai: magyar, tör­ténelem, matematika, idegen nyelv, peda­gógia, pszichológia, illetve szociológia és szociálpolitika. Ezután elhelyezkedhet­nek, továbbtanulhatnak, vagy egy év rá­­képzéssel technikusi szintű asszisztensi végzettséget szerezhetnek. A végzősök legnagyobb eséllyel a szak­irányban tanulhatnak tovább, valamint olyan felsőoktatási intézményekben, ahol magyarból és történelemből kell felvételi vizsgát tenni. (Pedagógus, jogász, esetleg közgazdász is lehet belőlük.) A tovább nem tanulók az alábbi munka­körökben helyezkedhetnek el: pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek­­felügyelő, szociálpolitikai előadó, szociá­lis gondozó, családsegítő. 1990-ben indítunk először pedagógiai szakközépiskolai osztályt iskolánkban. A pedagógiai szakközépiskolai képzésnek kettős feladata lesz: egyrészt felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra, másrészt kö­zépfokú végzettségű pedagógiai szakal­kalmazottakat képez. A pedagógiai szak­­középiskola első két évének tantárgy- és követelményrendszere, tananyagtartalma azonos a gimnáziuméval. Ugyanakkor, már ebben az időszakban is sajátos többle­tet kapnak a tanulók (komplex vizuális ne­velés, ének-zene, beszédművelés, gyer­mekirodalom, orientációs és önismereti órák). A harmadik és negyedik évben pedagó­gia és pszichológia alapképzésben része­sülnek a tanulók. Komplex pedagógiai gyakorlat során pedig megismerkednek valamennyi gyermekkorosztállyal, 14 éves korig. A negyedik év végén a tanulók érettsé­gi vizsgát tesznek. A legjobbak továbbta­nulhatnak, természetesen elsősorban peda­gógusképző felsőoktatási intézmények­ben, közöttük a tudományegyetemek bizo­nyos szakain is. A tovább nem tanulók az ötödik évfolyam befejezése után, a válasz­tott szakiránynak megfelelően képesítő vizsgát tesznek. Az iskola elvégzése után középfokú pedagógiai szakalkalmazott­ként helyezkedhetnek el, pedagógiai asz­­szisztensi, szabadidő-szervezői, gyermek­­felügyelői, napköziotthoni nevelői munka­körben; óvodákban, általános iskolákban, diákotthonokban, gyógypedagógiai intéze­tekben, nevelőotthonokban. A pedagógiai szakközépiskolába jelent­kező tanulókat alkalmassági elbeszélgetés­re hívjuk be. Azokat a tanulókat vesszük fel, akiknek jó az általános iskolai tanulmányi eredményük, választékosán, szépen beszél­nek, van kontaktusteremtő képességük, jó a hallásuk és az énekhangjuk, valamint a vi­zuális kultúrájuk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy testileg fejlettek és egészségesek le­gyenek. Rendelkezzenek olyan adottságok­kal, képességekkel, amelyek elengedhetet­lenül szükségesek a pedagógusi hivatás gyakorlásához. A fenti tájékoztatón túl szívesen adunk felvilágosítást minden érdeklődőnek, és szeretnénk, ha minél több tiszaföldvári ta­nulónak segíthetnénk abban, hogy érdeklő­désének, képességeinek megfelelő pályára jusson. Kocsis Emília Tisztelet neki! Nagyközségünk legidősebb peda­gógusa, Wendl Anna, január 20-án ünnepelte 97, születésnapját 1893-ban Sopronban született. 1915-ben kapta meg tanítói oklevelét Előbb Sopron környékén, majd Bu­dapesten tanított, végül 1934-től Í9ö5-ig, 72 éves koráig nevelte a diá­kokat itt, Tiszafáid váron, az álal ános iskolában és a gimnáziumban. Isten éltesse sokáig, erőben egészségben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom