Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)

1990-07-01 / 7. szám

8 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. JÚLIUS Alkalmazkodnunk kell a rendszerváltáshoz! "Lenin” helyett Tiszapart Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Termelőszövetkezetünk a június 29-én megtartott közgyűlésén úgy határozott, hogy névváltoztatást hajt végre. A döntés háttere a végbemenő rendszerváltással ma­gyarázható. Mivel a közgyűlés és az azt megelőző munkahelyenként megtartott ta­nácskozások is megfogalmazták, hogy a termelőszövetkezetünk tagsága a jövőben is együtt kíván dolgozni: a rendelkezésre álló földet megművelni, a tsz vagyonát működ­tetni és azt gyarapítani, Tiszaföldvár nagy­község javát szolgálni, mindezt új névvel. Ez a lépés nemcsak formális. Ez a döntés része annak a változásnak, amely két éve elkezdődött, de azóta folyamatosan zajlik, s még nem a befejező szakasza. A lényeges, sarkalatos változások ezután jönnek, hiszen alkalmazkodnunk kell a folyamatosan vál­tozó körülményekhez. Tagjaink amikor a névváltozásra szavaz­tak, arra is szavaztak, hogy a termelőszövet­kezet továbbra is fennmaradjon. A biztos munkahelyükre, a biztos jövedelmükre, a létbiztonságukra szavaztak. Arra, hogy a jövőben is itt, a Tisza folyó partján akarnak megélni, családot alapítani és családot ne­velni. Szembe kell néznünk a kihívással. Újra kell szerveznünk a szövetkezetünket annak érdekében, hogy a több mint ezer aktív dol­gozónk és 450 nyugdíjasunk sorsa ne le­gyen bizonytalan, a jövője ne legyen kilá­tástalan. Ki kell alakítanunk itt helyben az új szövetkezési modellt, amely igazodik a megváltozott körülményekhez. Miközben az országban óriási csata dúl a földtörvényről és a magyar mezőgazdaság jövőjéről az érintettek megkérdezése nélkül - mi aratunk. Aratjuk a nagyüzemi tábláin­kat, az ország kenyerét, és közben aratjuk a magánosok, vállalkozók parcelláit is, szol­gáltatásként. Adunk részesművelési lehető­séget, bálázott szalmát, stb., nemcsak a ta­goknak, kívülállóknak is. Többmillió forin­tot adunk a tanácsnak a nyereségünkből a szennyvízcsatorna, a gázhálózat építésére. Támogatjuk anyagilag az iskolákat, óvodá­kat, a bölcsödét, a sportkört, a kórust stb. Legtöbbjük léte függ attól, hogy támogat­juk-e vagy sem. Tesszük ezt jó szívvel, a közjavára, Tiszaföldvár lakóinak javára. A baj csak ott van, hogy ezeket a támogatáso­kat azok is élvezik, akik most különféle politikai megfontolásokból megkérdőjele­zik a szövetkezet létét, kétségbe vonják an­nak működőképességét. Bosszantó, ahogy a paraszti munkáról nyilatkoznak egyesek, s mennyire jelentéktelennek minősítik azt. Az egész tevékenység leértékelődött, a szakmai irányító gárda megbélyegzett lett. A hogyan tovább kérdésére nekünk kell megtalálni a választ. Addig is összeszorított foggal nyelünk egyet, és elvetjük a jövő évi kenyérnek valót. Dr. Fekécs Mátyás tsz-elnök Adalékok a földtulajdonlás kérdéséhez A föld tulajdonjoga körül ki­bontakozott vitának egyik jel­lemző vonása, hogy erőteljesen érzelmi alapon folyik, és kevés konkrét, valósághű adattal ér­velnek a vitázó partnerek. Emel­lett ritkán esik szó arról, valójá­ban mit is akarnak az érintett, a volt, illetve jelenleg is nyilván­tartott földtulajdonosok. A teljesség igénye nélkül, né­hány adattal kívánok szolgálni az erről folyó eszmecserékhez. A termelőszövetkezet vezető­sége megbízott, mérjem fel, mi­képpen alakul a jelenleg nyil­vántartott földtulajdonosok bir­toknagysága. Kigyűjtéskor há­rom tulajdoni csoportra (dolgo­zó és nyugdíjas szövetkezeti ta­gok, továbbá egyéb földjáradé­kosok) bontottam őket, és a te­rületnagyság tekintetében pedig öt csoportot alakítottam ki, mégpedig az egy hektár alattia­két, az 1-5,5-10,10-15 hektáro­sokét és a 15 hektár felettiekét. A kigyűjtés és az értékelés né­hány jellemző adata: Dolgozó szövetkezeti tag földtulajdonos 225 fő, akiknek összesen: 196 hektár és 6771 négyzetméter az összes földjük. Egy főre átlagosan 8.741 négy­zetméter nagyságú terület jut, olyan megoszlásban, hogy a legkisebb földterület 390 négy­zetméter, a legnagyobb 9 hektár 3240 négyzetméter. Birtokcso­portonként úgy alakul, hogy amíg egy hektár alatti 166 fő (73 százalék), a terület 42 száza­lékát az 1-5 hektár közötti 57 fő (25 százalék) a terület 50 száza­lékát bírja. 5-10 hektár közötti terület csak két fő esetében for­dul elő. Nyugdíjas földtulajdonos ta­gok összesen 257-en vannak, és 566 hektár 8651 négyzetméter területtel bimak. Egy főre itt át­lagosan 2 hektár 2057 négyzet­­méter nagyságú földterület jut. A megoszlás birtokcsoporton­ként: az egy hektár alatti 68 fő (26 százalék) a terület 6 száza­lékát, az 1-5 hektár közötti 175 fő (68 százalék) a terület 71 szá­zalékát, az 5-10 hektár közötti 13 fő (5 százalék) a terület 19 százalékát bírja. Ebben a cso­portban egyetlenegy főnél for­dul elő 17 hektár 5387 négyzet­­méter nagyságú terület, ugyan­akkor létezik 122 négyzetméter nagyságú földterület is. Egyéb földjáradékosaink 1175-en vannak összesen, föld­területük 1192 hektár 1546 négyzetméter nagyságú. Egy fő­re átlagosan egy hektár 146 négyzetméter terület jut. A meg­oszlás birtokcsoportonként: az egy hektár alatti 827 fő (70 szá­zalék) a terület 30 százalékát, az 1-5 hektár közötti 321 fő (27 százalék) a terület 55 százalé­kát, az 5-10 hektár közötti 26 fő (2 százalék) a terület 13 száza­lékát,míga 10-15 hektár közötti egy fő a terület egy százalékát bírja tulajdonul. A három csoport összesen 1667 fő és 1955 hektár 6968 négyzetméter területet bir, mely a szövetkezet összes területé­nek 24 százaléka. Átlagosan egy főre egy hektár 1800 négy­zetméter területnagyság jut. Az adatok áttanulmányozása után kézenfekvő a következte­tés: mindössze 2 fő tulajdona olyan nagyságú föld, amelyet ha kivesz a szövetkezetből, biz­tosíthatja a megélhetését (felté­ve, hogy a gazdálkodáshoz a szükséges anyagi, technikai előfeltételekkel és szakmai tu­dással, tapasztalattal is rendel­kezik). Annak mérlegeléséhez, hogy mennyire érdemes önálló gaz­daságba belefogni, elmondom, hogy a jelenlegi közgazdasági feltételek (adópolitika, SZTK- járulék mértéke, hitellehetősé­gek stb.) egyáltalán nem kedve­zőek. Ez természetesen ugyan­így érvényes az állami gazdasá­gokra és termelőszövetkezetek­re is, ezért alaposan meg kell fontolni az önállósulást. Vallom, hogy a mezőgazda­ság szükséges átalakításának

Next

/
Oldalképek
Tartalom