Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-11-01 / 11. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. NOVEMBER A polgármester székfoglalója Tisztelt Helyhatósági Képviselő-testület! Tisztelt Vendégeim, Hölgyeim és Uraim! A lehető legnehezebb időszakban, a lehető legnehezebb feladatot kaptam. Elfogadom és megköszönöm a bizalmat. Első kötelességemnek tartom kinyilvánítani, hogy a választási bizottság munkájáról csak egyet tudok megállapítani: profi munka volt. Tudomásom szerint nem akadt olyan párt, nem akadt olyan ember, aki döntéseinek jóhiszeműségét, szakszerűségét, semlegességét vitatta volna. Hosszú, fáradságos munka volt, a választási bizottság elnökének, Csendes Imre úrnak, és a választási bizottság minden tagjának tiszteletteljes köszönetemet nyilvánítom ki. Ugyancsak meg kell állapítanom, hogy a most megszűnt községi tanács vezetője és igen sok dolgozója a helyi önkormányzati választásokról szóló törvény végrehajtását, a választások lebonyolítását magas szinten teljesítette. A törvény szó szerinti értelmezése, az ahhoz való ragaszkodásuk kifogástalan volt. Teljesítményük értékét csak növelte, hogy saját egzisztenciájuk ellen is dolgoztak. Itt emelem ki Csatos Imréné sok éves testületi, elnöki munkáját. A képviselő-testületnek, a képviselő-testületről szeretnék szólni. Ugyan 14-en vannak most. Olyan választáson megméretve, olyan mandátummal felruházva, amin Tiszaföldvár polgárainak emlékezetében még aligha volt. Ez a tény egyedül elégséges ahhoz, hogy mindannyian meghatódjunk, félretegyünk minden pártérdeket, minden vélt vagy valódi érdeket, és szemünk előtt csak egy cél lebegjen: Tiszaföld- V ár 1 akóinak boldogulása. Ezért és ehhez gratulálok minden egyes helyhatósági képviselőnek, függetlenül, hogy egyéni választókerületben való közvetlen megmérettetés útján, vagy pártjának megmérettetése útján van itt. Egyet kell, hogy értsenek velem a következő megállapításomban is: a képviselő-testület tagjai életkorukat tekintve - a legfiatalabbak kivételével - minden korosztály, zömében a legaktívabb korú képviselve van, a legideálisabb módon. Azzal a képviselőtársammal, aki itt valakit a kora miatt tart feleslegesnek, én szóba sem állok. De nézzük a foglalkozás, illetve a végzettség szerinti összetételt. Képviseletet kaptak a munkások, az iparosok, a vállalkozók és középvégzettségűek, és arányaiban a legdöntőbb módon a felsőfokú végzettségűek. A vezetés eredményességétnagyon megkérdőjelezném, ha csak munkások, vagy alulképzett emberek sorakoznának itt. De ugyanígy elszomorító lenne, ha Tiszaföldvár vezetése csak a felsőfokú végzettségűek kiváltsága lenne. így van jól, így az igazi, így lesz eredményes. Hölgyeim és Uraim! Nem akarom elemezni képviselő-testületünk összetételét pártállásra vonatkoztatva. Nem akarom megfogalmazni, nem akarom kihangsúlyozni az erőviszonyokat. Nem akarom, mert él bennem a remény, hogy ezek csak a jelen pillanatot tükrözik. Minden párt programjában kiemelt helyet kapott az a kitétel, hogy Tiszaföldvárért akarnak dolgozni. Megismétlem, él bennem a remény, meg is teszek érte mindent, hogy ezek a szólamoknak tűnő nyilatkozatok tartalommal teljenek meg, és közös akarattá egyesüljenek. A TPT képviselőihez külön is szólni akarok. Ők kihangsúlyozták, hogy pártállás nélküliek. Nincs okom, de jogom sem ezt kétségbe vonni. Ha ez igaz, viszont minden okom megvan a bizakodásra, a testületben és velem is segítőkész együttműködésre lesznek képesek. Ez azért is fontos, mert tagjai közt kiemelkedő képességű és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek vannak. Jól tudom, hogy passzív ellenzékbe is vonulhatnak. Igen sok felesleges vita és időhúzás származna ebből, de nem több. Nem biztos, hogy szükség van rá, de felhívom a figyelmüket és nem titkolom, hogy befolyásobi akarom önöket, mert ez a döntésük igen nagy veszteséget okozna, de nem pótolhatatlan veszteséget. Engedjék meg, hogy reménykedjek a harmonikus együttműködésünkben. Külön akarok szólni az MSZP képviselőihez. Nem kell róla beszélnem, úgy is tudják, hogy itt a testületben önök állnak tőlem a legmesszebbre. Nehezíti az együttműködésünket, hogy a személyes ismeretség is a legkisebb. A közeledés elősegítése érdekében engedjék meg, hogy emlékeztessek a sok héttel ezelőtt Önök előtt tett kijelentésemre. Azok közé tartozom, akik az MSZP-t a régi előd párttól, a régi rendtől teljesen elhatárolódott, új, feltétlen szükséges szocialista pártnak tartom. De megjegyzem, sehol a világon nem az a jellemző - különösen ilyen szinten -, hogy a pártok irányítása, képviselete a gazdasági élet vezetőiből kerüljön ki. De ez nem az én gondom. A közeledésre önöknek is kell tenni egy lépést. Bizonyítaniuk kell, hogy ehhez a párthoz tartoznak, az MSZP politikáját képviselik. Nem lesz nehéz, nem nyilatkozat kell, hanem velem és a helyhatósági képviselő-testülettel együttműködési készség szükséges. Nagyon szeretném, ha ez olyan fokon és olyan minőségben valósulna meg, hogy a magyar mezőgazdaság, tekintve, hogy képviselőink ott vannak többségben, a magyar mezőgazdasági vállalkozások, a mezőgazdaság privatizálása a legkisebb szinttől kezdve megfelelő képviselet birtokába jutott itt Tiszaföldváron. Engedjék meg, hogy bízzak ebben. Szólnom kell az MDF, a FKgP és az SZDSZ helyi koalíciójáról. Kiszámítható volt, hogy itt helyben sem a régi párt vagy annak bármilyen tisztességesnek ítélt utódpártja vagy más néven szereplő tömörülése, de a változást, a rendszerváltást képviselő új pártok, még a kormánypárt sem képes egyedül a helyhatósági választást megnyerni. Erre a figyelmet számtalanszor felhívtam írásban is, szóban is. Eredménytelenül. így jött el a választás első fordulója. Ez eredményt semmit, esetleg túlértékelt reményeket hozott. Es lépési kényszert. Dönteni kellett: vagy elodázzuk a változást, vagy a váltást akaró erők szétforgácsolódását megakadályozva egyesítjük. Ez a lépés kiszámítható volt, szükségszerű volt, ez a lépés eredményes volt. A TPT plakátjai, hogy a nagy hal lenyeli a kis halat, szellemes volt, de nem volt eredeti és nem is volt igaz. Ez győzelem volt, a demokráciát akaró erők győzelme, a demokrácia győzelme. Ezt a szót az elmúlt 40 év igencsak lejáratta. Aki ezt a szót elhitte, abból demokrata helyett áruló lett, népellenség lett, börtöntöltelék lett. A most megvalósult rendszerváltás azt jelenti, hogy ezt a szót végre komolyan lehet vermi, bízni lehet benne, építeni lehet rá. A demokrácia a többség akaratát szentesíti. Ennek az akaratnak a közvetlen megtestesítője és garanciája a helyhatósági képviselő-testület. A demokráciában helye van mindenkinek. Lehet, de nem szükséges tapsolni a hatalomnak. Lehet, de nem szükséges egyetérteni a hatalommal. Ellenzéki lesz, de ettől még megbecsült tagja lesz a társadalomnak. Itt jegyzem meg: a legutóbbi események látványosan mutatják, igen nagy erők dolgoznak annak bizonyítására, hogy Magyarország nem érett még meg a demokráciára. Káoszt teremteni, rombolni, igen könnyű, gyors munka. Építeni nehéz és lassú. Nagyon remélem, meg fogjuk tanulni. Az ország gazdasági válság idejét éli, a legnehezebb időszakot. Csak reménykedhetünk, hogy ez már a mélypont, csak reménykedhetünk, hogy V an út felfelé is. Ebben a nehéz időszakban rendkívüli terhek nehezednek majd az önkormányzati testület vállára is. A nagy terhek alatt igen sok, igen nehéz döntés előtt állunk. Sok, valószínűleg népszerűtlen döntésre is szükség lesz. A nagy nyomás alatt persze tévedni is lehet, de tudni kell, a következmények is veszélyesek lesznek. Nem célom, hogy túl sötét képet fessek, csak tudatosítani akarom, hogy nagyon rossz időben járatlan útra tévedtünk, nekünk kell kitaposni és közben megtalálni a felfelé vezető utat is. Azt akarom tudatosítani, hogy ebben a munkában mindenkire, mindenkinek a legjobb képességére, tehetségére szükség lesz. Az összefogásunkra, a közös erőnkre. A tét igen nagy: megteremteni az önkormányzati rendszerünket és eredményességét bizonyítani. Én bizakodó vagyok. Bízom benne, hogy a nehéz gazdasági helyzetet átvészeljük, és programjainkat megvalósítjuk. Ehhez a munkához kívánok önöknek hasonló bizakodást, kedvvel végzett jó munkát, és igen jó egészséget! Marosfalvi Ernő
