Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-10-01 / 10. szám
1990. OKTÓBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 Emlékművet avatunk E lap hasábjain többször hírt adtunk már arról, hogy a Tiszaföldvári Polgárok Társulata emlékmű állításával kíván adózni а П. világháború tiszaföldvári áldozatai emlékének. Hála a község lakóinak, intézményeinek és termelőüzemeinek, közadakozásból ezidáig kb. 170.000,- Ft gyűlt össze. Ez minden valószínűség szerint fedezi az emlékmű költségeit. A Hősök kertje óvoda előtti részében az emlékmű helyének kialakítása, a terület parkosítása megkezdődött. A háború áldozatainak emlékét műkőből készített emlékoszloppal örökítjük meg. Tervezők: Németh Katalin és Pazár Béla. A kannelurázott 290 cm magas, 70 cm átmérőjű oszlop 10 cm magasságú 14 szögű műkő dobokból áll, amelyek az alsó és felső 3-3 záróelem kivételével el vannak forgatva egymáshoz képest. Az áldozatok nevei a dobokíves oldalaira hajlítvaragasztott rozsdamentes aceltablakba lesznek vésve. A zsidó áldozatokra emlékező felirat az oszlop közepén elhelyezkedő acéllemezre kerül majd. Az oszlopra összesen 308 név helyezhető el. Ezidáig 235 nevet sikerült hitelesen azonosítani, akiknek tábláit az emlékművön elhelyezhetjük. Ferenczy György Meghívunk minden tiszaföldvári lakost, a II. világháború tiszaföldvári áldozatainak tiszteletére közadakozásból állított emlékmű szentelésére, 1990. novemberijén 11.00 órára a gimnázium előtti emlékparkba. E kegyeletes eseményen mindenkit tisztelettel vár a Tiszaföldvári Polgárok Társulata Milyen erős a sugárzás? (3.) * Artalmas-e a sugárzás? A radioaktív sugárzás részecskéit pici, ám igen nagy sebességű lövedékhez hasonlíthatjuk. Ha ezek a részecskék behatolnak szervezetünkbe, ott apró roncsolásokat, változásokat okoznak. Ezek a hatások olyan kicsinyek, hogy közvetlenül nem észlelhetők. Az embert, mióta a Földön él, állandóan sugárzás éri. Ezt a természetes eredetű sugárzást háttérsugárzásnak nevezzük. A háttérsugárzás egy része a környezetünk radioaktív anyagaitól, más része a világűrből származik. A háttérsugárzáshoz hozzászoktunk. Ha a megszokottnál több sugárzás nyelődik el szervezetünkben, az már veszélyezteti egészségünket, esetleg életünket is. Mi az a sugárdózis? Ha fény esik ránk, észrevesszük. Szemünk az erős, vagy gyenge fény között különbséget tud tenni. A sugárzáshoz nincsenek érzékszerveink, de vannak jó mérőeszközök. Ezekkel a sugárzások jelenlétét észreveszszük, erősségét megmérhetjük. A mérőműszerek általában azt mutatják meg, hogy a mérés ideje alatt hány részecske érkezett a műszernek abba a részébe, ahol a sugárzást észleli. Ez fontos adat, de a sugárzás hatásának megítéléséhez a részecskék energiáját és fajtáját is ismerni kell. A sugárzás testünkre gyakorolt hatásának jellemzésére a biológiai dózist (sugáradag) használjuk. Ennek mértékegysége a sievert (Sv). Egy Sv igen nagy sugáradag, ezért inkább az ezred vagy milliomod részét (millisievert mSv, mikrosievert uSv) használjuk. Mennyi sugárzás ér bennünket? Sugárveszélyes munkahelyen az egész testre megengedhető legnagyobb dózis egy év alatt 50 millisievert. Ekkora dózis még nem okoz semmi észrevehető károsodást, még hosszú idő alatt sem. Sugárbalesetnél orvosi vizsgálatokra, esetleg beavatkozásra akkor van szükség, ha a balesetet szenvedő egész teste 250 millisievert (0,25 Sv) vagy ennél nagyobb dózist kapott. A csernobili baleset miatt átlagosan - több évre elosztva - valamivel kisebb, mint egy millisievert sugárterhelés érte a magyar lakosságot. Nincs tehát okunk arra, hogy a csernobili katasztrófa miatt félelem éljen bennünk. A természetes háttérsugárzás átlagos dózisa hazánkban egy esztendő alatt 1,7-2 millisievert körüli. Ezt a dózist megszoktuk. Szervezetünk megtanulta kivédeni a károsító hatást. Pontos értéket nem lehet megadni, mert nagysága sok körülménytől függ. Ilyenek például a munkahely, földrajzi környezet, lakás, életmód. A háttérsugárzásra vonatkozó adat átlagos érték. Ennél helyenként kisebb vagy nagyobb érték is előfordulhat. Használati tárgyaink, építőanyagaink tartalmazhatnak, a szelek, a csapadék szállíthatnak környezetünkbe sugárzó anyagokat. Hogy valójában mekkora sugárterhelés ér bennünket, azt csak mérésekkel állapíthatjuk meg. Pontos dózisméréseket igen nehéz végrehajtani, de tájékoztató méréseket - kevéske igyekezettel és iskolai segítséggel - akármelyik középiskolás diák elvégezhet. Németh Gyula gimnáziumi tanár
