Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-09-01 / 9. szám
1990. SZEPTEMBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 Arcok - sorsok - emlékek Arcok - sorsok - emlékek Arcok - sorsok "Tiszaföldváron biztos volt a megélhetés..." Él községünkben egy valaha országosan ismert zenész, Csuka Balogh József vezető prímás. Tehetsége és szorgalma révén egyre magasabbra ívelt pályája, bár az igazi csúcsok meghódítását valami mindig meggátolta.- Amerre nézek oklevelek, fényképek, hangszerek, a zenét idézi itt minden!- Erre nagyon büszke is vagyok. Őseim és a rokonság is zenészek voltak. 1929-ben születtem Csongrádon, öten voltunk testvérek. Édesapám már hat évesen vitt magával, és így hamar elkezdtem a zenélést. Nem iskolában tanultam hegedülni, hanem a gyakorlatban, mesterek mellett. Tőlük lestük el a mesterség fortélyait, és ki milyen tehetséges, szorgalmas volt, úgy fejlődött. Hamar eldőlt, hogy zenész leszek, és ezt szüleim is támogatták. Művészileg gyorsan fejlődtem, a Rajkó zenekarban is játszottam négy hónapig, de a háború közbeszólt.- A lerombolt, szomorú és szegény országban mihez kezdhetett egy fiatal zenész?- Már 1946-ban sikerült szerződést kötni és elég jól is kerestem. Sok bálon és rendezvényen muzsikáltam, pedig még fiatal suhanc voltam. Az egyik ilyen cigánybálon ismertem meg feleségemet, akivel boldog házasságban éltünk, négy gyermekünk született. Egy ideig Kunszentmártonban éltünk, majd 1952-ben költöztünk feleségem falujába, Tiszaföldvárra. Itt akkor biztos volt a megélhetés.-Hol játszott a zenekar?- A Hangulat étteremben zenéltünk harminc éven át, ez az egy munkahelyem volt. Nagy rendezvények voltak akkor a Hangulatban, ha szombaton este hat óra után érkezett a vendég, ott már helyet nem talált.- Mitől volt ilyen népszerU ez a szórakozóhely?- Minden második hét végén meghívott művészek adták a műsort. Kísértük a zenekarral Honthy Hanna, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Latabár Kálmán, Kabos László, Kazal László és még számos ismert művész és énekes műsorát. Nem volt akkor Magyarországon olyan színész, olyan énekes, akit ne kísértem volna. De vacsorázott nálunk Kádár János is, és mulatott a zenénkre Kállai Gyula, Erdei Ferenc, Losonczi Pál politikus is. Ez az időszak a hetvenes évekig tartott. Számtalan olyan este volt, ami után otthon az alvó feleségemet százasokkal tudtam betakarni, olyan jól kerestem.- Kapott-e meghívásokat Józsi bácsi a zenekarral?- Pestre állandóan hívtak híres, fényes éttermekbe. Sokszor zenéltünk egyetemi gólyabálon, de más ünnepségen is. Többször kerestek meg külföldi ajánlatokkal, és ma is bánom, hogy egy-két évre nem mentem ki az NSZK-ba.- Az elismerések közül melyik a legkedvesebb?- Sok híres embertől kaptam ajándékot, de a legbüszkébb erre az oklevélre V agyok. Egy szakértő zsűri előtt megrendezett népi zenekarok találkozóján több száz prímás közül én hoztam el az első díjat.- Sikereit hogyan fogadta a környezete?- Nagy tisztelettel és őszinte gratulációkkal. Messziről köszöntek az emberek, és én örömmel mentem zenélni, nekem nagy boldogság másokat szórakoztatni. A zene az egyformán szól mindenkinek.- Volt-e Józsi bácsi álmai között olyan, ami nem valósult meg?- A fiam születésekor abban reménykedtem, hogy 6 lesz a zenész mesterségben az utódom. Ez csak álom maradt, mert sajnos nem így történt. Igaz, minden gyerekünkből becsületes embert neveltünk, jó szakma van a kezükben, tisztességesen élnek és dolgoznak, összetartó, jó testvérek.- Józsi bácsi cigány származású. Hogyan látja a cigányság helyzetét?- Én nem tagadom meg a cigány származásomat, sőt büszke vagyok rá, hogy cigányprímás vagyok. A cigányság között sem egyformák az emberek, egyre többen élnek tisztességesen. De a csavargó, link, munka nélkül lézengő cigányokat nem szeretem, azokkal szemben szigorúbban kéne fellépni! Szeretném, ha az elmaradott, műveletlen cigányokon az új rendszer segítene, de úgy, hogy keményen követelne is tőlük. Mert másképpen ebben változás nem lesz soha!- A szoba falán több szentkép van. Józsi bácsi vallásos ember?- A családom és én is római katolikus vallásúak vagyunk. Isten szeretetét és a hitet édesanyám oltotta belém. Rendszeresen jártunk templomba, de ma már csak itthom imádkozom. Én Istenből merítem az erőt, ez a hit segített át életem nehéz pillanatain, így maradtam tisztességes, becsületes ember.- A hegedű végleg a tokjába került, vagy néha még játkszik rajta a vezető prímás?- Ahogy az egészségi állapotom engedte, ismét elővettem a hangszereket. Bár feleségem halála nagyon megviselt, de nekem véremben van a zene. Ma már többet pihenek, csak hét végén játszom Cibakházán. Addig játszom, amíg szívesen hallgatják, amíg zenémre jót mulatnak az emberek. Egy tehetséges ember, egy zenész vallott életéről, aki csúcsokat ostromolhatott volna prímásként... Ma egyszerű emberként éli nyugdíjas éveit az Árvái János út 25. szám alatt, boldog családi körben. Petraskó Tamás
