Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig
vont határrészek gyarapításában nem kis része lehetett az ilyen akcióknak, a Kócs elbirtoklására tett kísérletek szinte azzal egyidejűleg kezdődtek meg, hogy oda új birtokost iktattak be. 91 A hatalmaskodási esetek nagy száma miatt felmerülő gyanút igazolni látszik az egri káptalan egyik királyhoz intézett beszámolója, mely szerint a megyei bíróságon a füredi officiális kijelentette, hogy Bábolna falu 1416. évi lerohanása és a nyájak elhajtása a váradi püspök és a temesi ispán parancsára történt. 92 A felsőbb helyről érkező sugalmazások mellett leginkább az itteni officiálisok nyereségvágya lehetett az indíték, jól példázza ezt a Bábolnával szembeni mintegy 50 éves békétlenkedés. Jellemző az az ismétlődő momentum, hogy a fürediek Parancsra vettek részt a hatalmaskodásban, ugyanakkor csökkenti ennek felmentő erejét, hogy a zsákmányon megosztoztak. 9 így aztán természetes, hogy egyéni akciók is bőven előfordulhattak, melyekről az officiálisok nem is tudtak. Mindenesetre az a körülmény, hogy a lakosság a rév őrzését is ellátta, szervezett és viszonylag gyakorlott személyi állományt bármikor ki lehetett állítani. Ez képezte a portyázások objektiv alapját. Kivételes szerencse, hogy településünket ábrázolja hazánk első ország térképe. 94 Ennek szerkesztője Lázár kanonok, Bakócz Tamás titkára volt, aki munkatársainak segítségével térképe anyagát az 1514 körüli időkben gyűjtötte össze. Különleges értéke ennek a térképnek az, hogy a nagyobb településeket a jelentősebb épületek oldalnézeti rajzával, tehát alakosán mutatja be, ezáltal vizuálisan is utal az adott település környezetéhez viszonyított szerepére, egyúttal mibenlétére is. Füred környezetéhez képest, ha nem is kiemelkedő, de jelentősebb településnek tűnik, legalábbis Poroszlóhoz, Mezőkövesdhez, Hejőkereszturhoz, Emődhöz, Örvényhez, Szentimréhez képest. Ábrázolása egy fallal körülvett, erődített templomot és két apró tornyot mutat. Ami a templomot 91 HML ME 472. 92 Zsigmond-kori oklevéltár VI., DL. 10529. 93 Sugár. 1980. 94 Hrenkó. 1989.
