Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból
Ispán féle föld 1857: „Ezután a Mártonhalmi 2 1K düllőben a Szőllősi útnál a helység, és Ispán féle föld összejöveteli szegletétől... méretett" (VII-1.a.228.2.). - A régi örvényi határ része. Jaj-fertő 1819: „Jaj Fertő" (U.358). 1856: „Jajhát Fertő" (U.368). 1857: „a Vadas és a Jajhát fertő között vezető közlekedési út iránya..." (VII-l.a.219.11). - A Vadas és a Jajhát közötti kisebb víz. Jajhát 1846: „...a Jajhátnak Kotsi oldalán túlterjedő székes gyep 4 ik osztályú..." (VII-1 .a.218.9). Jajhát-fertő L. Jaj-fertő. Jaj-lapos 1845: „Jaj lapos" (T.119). 1859: „Jajhát lapos" (VII-l.a.221.29). - A Jaj-fertőhöz közel eső széles víz. Jajhát-lapos L.Jaj-lapos. Jano-fenek 1847: „Janofenek" (VII-l.a.228.1.) János-állás 1846: „János állása" (VII-l.a.218.9). TARICZKY: „János állás az egyek-dorogmai révhez úgy 7 kilométernyi távolságra van. János király hadi sátorát itt állította fel 1527-ben. (i. m. 27). Juhász-ház 1845: „Juhász Ház" (VII-l.a.221.17). - Ház a Csengeri-halom közelében. Juhos-halom 1833: „A Villongón csak a Juhos-halomnál levő földeken osztoztak" (VIIl.a.217.7). Juh-úsztató 1857: „Juh úsztató" (\1369). Juhúsztató-rét É. n.: „Juhúsztató rét" (VII-l.a.221.28). Kalap-fertő 1857: „Kalapfertő" (U.297). Kan-járás 1826: „... a Kan-járást, melly egészen 2 Classisú, lehet Szántás és kaszállás alá használni. A Rátának hátra lévő egyik részét barom legelőnek, a másikat pedig, mivel csattogónál egyebet nem terem, mikor víz nincs benne, de a' melly ritkán esik meg, sertés legelőnél egyébre használni nem lehet" (VII-l.a.217.6). 1829: „...aKan Járáson levő szántó földemből..." (VII-l.a.218.8). Kanyola-fok 1824: „Kanyola fok" (U.363). 1846: „...a Kanyola alatti két kis lapály 2 ik osztályú..." (VII-l.a.218.9). - A Mély-érből kiágazó igen széles, rövid víz.
