Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban
tehát mellékág alakult ki. Ez a mellékág kiszakadva a főmederből egy ideig nagyjából délnyugati, később déli irányban folyt és egyeki területen egészen a Patkós környékéig haladt, majd attól nyugatra érte el a füredi határt, s a jelenlegi 33as számú főúttal párhuzamosan jutott településünk keleti részéhez, ahol aztán kimunkálta az említett homorulatot, majd a mostani Holt-Tisza csúcsától nem messze, a hurok északi ágában tér vissza az anyamederbe. Ez az a folyóvíz, mely legközelebb került Füredhez és lakóihoz a középkor folyamán, fölöttébb valószínű, hogy elődeink ezt nevezték Tiszának. Mi a Leitzner-Sándor-féle térkép 6 alapján a későbbiekben Körös-foknak nevezzük majd. Ilyetén megjelölése találó, mert minduntalan köröket, félköröket írt le az útjába kerülő magasabb részek körül, ingoványos, náddal benőtt sávot hozva létre. Ugyanakkor ez az elnevezés bizonyos mértékig zavaró is, mert valójában nem fok volt, hiszen korántsem az árvizek idején felduzzadó vizet vezette az alacsonyabban fekvő részekre, hanem jelentős méretű és dinamikus állandó vízfolyás volt, mivel romboló erejét a ma is megfigyelhető, magas partra emlékeztető, szakadékos részek tanúsítják. Még inkább maradandó hatást fejtett ki azáltal, hogy a tőle északra fekvő vidéket mintegy elzárta a külvilágtól, mivel kiszakadási pontjától valamivel feljebb létesült a dorogmai, visszatérési pontjától pedig lejjebb jött létre az Örvény- poroszlói rév. E két rév között így a Körös-fok szélesen hömpölygő vize elhatároló tényező volt évszázadokon keresztül. Később folyása mindinkább lelassult és bizonyára a csekély esés miatt medre a Tóhát melletti részektől a Kenderáztatóig jelentősen kiszélesedett, csaknem tószerüvé vált. Az áramlási viszonyokon kívül ehhez az is hozzájárult, hogy a tavaszi árvizek egy része ide húzódott vissza. Általában a tőle északra eső vidékek júliusig nagyon nehezen voltak járhatók, legeltetésre, kaszálásra csak ezt követően nyílt lehetőség. 7 A középkor vége felé 5 Vásárhelyi.49-50. 6 Sugár. 1989.(A5) 7 Szabolcs vm.
