Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból
Csontos földje 1846: „A Szeles háti lapos terület 4 lk ..., ebben a Csontos földje 3 lk osztályúnak bíróilag határoztatott" (VII-l.a.218.9). Csőszök fertője 1784: „Ezen mérésnek fele közepe a' Bodzás, és a Hasznos halmok uttya között a Csőszök fertője mellett hányott hancsikkal..." (VII-l.a.217.4). 1820: „Jósa Mihálytól 3 1/2 köblös föld a' Csőszök fertőjénél.:' (VII-l.a.218.1). 1846: „...az Urbériségben esendő Csőszök ferteje" (VII-1.a.218.8). - Vizes terület, a környéke szántó. Csukás-tanya 1784: „Hordó Tanyának szokták nevezni..., s ezen tanyán kívül a Tiszán még két tanyára emlékezik, úgymint a Csukás Tanyám, és Keskeny Tanyára" (IV.9.4.89.2372).- A név halász tanya emléke. Daru-lapos 1845: „Daru Lapos" (T.119). - Kis mocsár. Daru-rét 1777: „A kaszálló rétek... Daru Réttye..." (VII-l.a.217.4). 1828: „...az alsó rétbe van adva... a Berekbe, Daru réteken..." (VII-l.a.217.6). 1846: „Hódosi jusson az új erdőt és a Daru rét s erdőt..." (VII-l.a.218.8). 1847: ,J)aru réti kaszálló..." (VII-l.a.218.10). PESTY: ,f)aru rét... a' hajdan rengeteg rétség okozta nevezetét - most mint mentett részek csak is kedvező idő járásával használhatók." Dinnye-árok 1847: „Második osztályú Rét Dinnye árok..." (VII-l.a.228.1). - A régi örvényi határ része. Dinnyés-fertő 1832: „ Dinnyés fertő " (VII-l.a.217.7). Dinnyés-halom 1845: „Dinnyés Halom" (T.119). - A Kócson levő halom. Dinnyés-laponyag 1784: „A mérést az Iványi Határ felől a' Fekete Állásnál a kereszt út mellett levő határiul elkezdvén Egyek felé a Dinnyés Laponyag hátán levő határig..." (VII-l.a.217.4). Halom. Dinnyés-laponyag-hát 1825: „...a Dinnyés Laponyag hátat, melynek egy 3 ad része l sö Classisu..." (VII-l.a.217.6). Disznótúrásos-lapos 1846: „...s a disznótúrásos lapos a' 4^ k osztály..." (VII-l.a.218.9).
