Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

az össztermelés a legjobb években is csak megközelíteni tudta a 400 mázsát. A juhtenyésztéssel nem foglalkozó gazdaságok esetében a gabonatermesztés gyepfeltöréses módja miatt viszonylag sok ökörre volt szükség, így ezek jövedelmeiben jelentős arányt képviseltek a szarvasmarha-tartásból származó haszonvételek. Ezek a gazdagparaszti és féltelkes gazdaságban a tejtermékek és a vágóállat értékesítése kapcsán megközelíthették a gabonából származó jövedelmeket, s ha igavonó ökör eladására is sor került, bizonyára meg, is haladhatták azt. 1576 és 1591 között Füred kéttucatnyi gazdájának vagyoni helyzetéről statikus képet adni nem érdemes, mert a vagyonfelhalmozás elérhető közelsége és a megszerzett pozíciók megtartására irányuló törekvés állandó mozgást eredményezett. A gazdagparaszti jelenlét /már említett/ valamivel több mint 50%-os mértéke mellett a gazdaságok további 35%-nak volt esélye gyarapodásra, a megmaradó 10-12% pedig az előbbi két réteg kiszolgálására kényszerült. A XVI. század második felében tehát Füreden figyelemre méltó gazdasági tevékenység zajlott. Ennek emlékét az általunk leírtakon kívül a szolnoki szandzsák 1591. évi defteré őrzi. Ha ebben az egy gazdaságra eső, az összeírok szerint remélt, átlagjövedelem alakulását megvizsgáljuk, kiderül, hogy az összehasonlításra alkalmas 64 település

130 közül Füredet mindössze 6 előzi meg, s Tiszavarsány kivételével ezek sem jelentős mértékben. Az említett 64 település forintra átszámított egy főre eső /remélt/ jövedelme átlagosan 7,8 forint, ez a mutató településünkön 12,7, Kisturgonyban 12,9, Szolnokon 15,3, Kengyelen 15,6, Telekszálláson 14,6,Roffon 17,3, Tiszavarsányon pedig 21,4 forint. Helytörténeti szempontból fontos tényként tarthatjuk számon, hogy településünket kivétel nélkül ábrázolják legkorábbi országtérképeink.

127 Mivel a Lázár-térképről már beszéltünk, most a fel127 Itteni ismertetésünk forrása nagyobbrészt Papp-Váry -Hrenkó: Magyarország régi térképeken. Gondolat. 1980. , valamint Mattias Quad térképe: Tardy Lajos: Régi hírünk a világban. Gondolat. 1979.