Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Mohácsi Miklós: Füred középkori történetének megvilágítható részletei

MOHÁCSI MIKLÓS FÜRED KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉNEK MEGVILÁGÍTHA TÓ RÉSZLETEI Az államalapítás korától 1701-ig ELŐSZÓ Tiszafüred középkori történetének módszeres és összefüggő bemutatása ma még megoldhatatlan feladat. Múlhatatlanul szükséges viszont azon alapvonások megrajzolása, melyek lehetőséget teremtenek, és talán irányt szabnak a további kutatások számára. Jelen munkánk célul tűzte ki a fellelhető források feldolgozásán túl azt is, hogy kellő óvatossággal feltevéseket kockáztasson meg. Feltevéseket, melyek igazolása vagy cáfolata közelebb visz bennünket ahhoz az állapothoz, hogy legalább körvonalaiban megismerjük városunk középkori történetét a honfoglalás korától 1701-ig. Ezt az időpontot azért tekintjük korszakhatárnak, mert megalapításától kezdve Tiszafüred, a továbbiakban Füred

1 mindvégig földesúri fennhatóság alatt álló falu volt. Ettől az időponttól kezdve azonban, mivel lakói megvásárolták Füred felét és Kócs puszta egészét

2

,5 településünk elindulhatott azon az úton, mely az adott lehetőségeken belül polgári fejlődésnek volt mondható, s ezzel együtt a mezővárossá, körzetközponttá válás is kezdetét vehette, tehát elődeink ekkor a történelmi újkor küszöbére jutottak. 1 A Tisza előtag használata a XIX. században honosodott meg, 1701-ig településünk elnevezése előtag nélkül volt használatos 2 Nemes. 1986.54.