Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei
1570-es évek végén Tiszaörs a váradi helyőrség zaklatásait szenvedte el. /Tiszaörs. Szerk.: Szabó István, Debrecen, 1992. 75-105. / Az említett defterben szereplő majdnem 25 forintot kitevő büntető illeték, tehát valószínűleg nem belső villongásokra, hanem erre a külső tényezőre világít rá Belső, gazdasági indítéka lehetett annak, hogy az akkor 40-42 családot számláló Füreden 12 házasságkötést prognosztizáltak. Az örömteli események magas számát szerintünk a juhállományok várható osztódása idézhette elő, mivel az öröklő fiú, vagy az osztozó testvérek gazdaságalapításához nemcsak állatállományra, de önálló családra is szükség volt. A társadalom életének színtere a falu a templom közelében helyezkedett el. Legkorábbi írásos emlékünk erről 1747-ből való, 114 amikor először mérték ki a belterületet. Ennek alapján az állapítható meg, hogy a középkor folyamán még a Körös-fokból táplálkozó vízfolyások /fokok/ és vízállások /székek/ korlátozták a belső telkek kialakítását. így a belterület szélessége északon a Körös-fok partján mintegy 300 méternyi lehetett,ebbe beleesett a templom épülete. Nyugaton egy Pataknak nevezett vízfolyás határolta a falut, mely a jelenlegi Kálvin köznél hatolt be, majd a Posta felé kanyarodva a Szőlősi út mentén vett déli irányt. Füred keleti határát a Csaba út bevezető /E-D irányú/ szakaszától kiindulva a Balogh út mentén lehet elképzelni, ahol akkor még egy meg nem nevezett vízállás létezett. Településünk feltételezhető déli határa a török idők végéig a Csillag út vonalában lehetett, tehát kb. 90 ezer négyzetméteres térségre terjedhetett ki. Itt helyezkedett el az a 40-60 ház, melyet egyik forrásunk „fasövény házikóknak" nevez, 115 mivel falazatuk cölöpök közé erősített vesszőfonatból /"fasövényből"/ készült, melyet agyagos sárral tapasztottak be, tetőzetük bizonyosan nádból való volt. A Pankotay-féle újranépcsítés után újabb változás következett be a helyi társadalom életében, mivel a világi birtokosok által is támogatott faluközösség jelentősen megerősödött a kálvinista egyház helyi eklézsiájának megalakulásával. Elvileg erre sokkal korábban 114 HML VII-l/a/217. l.sz. 115 Pesty. 1979. 105.
