Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

///. A HÓDOLTSÁGI ÁLLAPOT ÉSA MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁS ELŐZMÉNYEI III.l. A hódoltsági időszak alapvonásai A hódoltság helyi viszonyaira két tényező volt döntő hatással, a világi birtokká válás, valamint a többszörös adóztatás sávjába kerülés. A mohácsi csata utáni évtizedekben kezdetét vette az a folyamat, mely a váradi püspökség birtokainak széthullásához vehetett. A két király vetélkedése idején igen zavaros és nehezen tisztázható birtokjogi helyzet alakult ki, egy-egy haszonvételi forrásnak vagy tisztségnek igen gyakran két gazdája is akadt egyidejűleg. Ilyen szempontgól Füred mondhatni egyértelmű besorolást nyert, mivel Szemere Sebestyén tulajdonába került, aki a váradi vár kapitánya volt. Mivel végrendelete

98 szerint Füredet és Kócs pusztát /Kolcs mező/ János király adományozta neki /szolgálataiért/, bizonyosnak látszik, hogy a birtokszerzés Szapolyai uralkodása alatt következett be. Az említett végrendeletben jelenik meg először Füred és Kócs birtokjogi összetartozása, tehát az adományozás időpontjára vagy siker koronázta a püspökség bekebelezési szándékát, vagy a király saját hatáskörében rendelkezett így. 1583-ig Szemere Sebestyén, ennek halála után fia Zsigmond voltak Füred birtokosai, jogaikat Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem megerősítette.

99 Ugyanakkor a váradi püspökség sem mondott le birtokjogáról, s annak ellenére, hogy a reformáció előretörése miatt még székhelyüket sem foglalhatták el, ténylegesen adóztatták a füredieket,

100 amint arról több forrás is tanúskodik. Ez lehet az oka annak, hogy a világi birtokosok valamelyike bölcs előrelátással 98 Tariczky. 1892. 10. 99 Orosz. 1906. 219. 100 Szederkényi. 1893. II. 175,ZoltaiL. 1938. 188.