Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

donit

34

. Ezzel összefüggésben fel kell hívnunk a figyelmet a közeli Sarud és Magyarád névalakjára azzal a már említett körülménnyel együtt, hogy a közelünkben elhelyezkedő X. századi Berectelke és Ráboly mint királynői birtok talán összekapcsolható egy „madarászati" szolgáltatást nyújtó Füreddel /vagy egy később így nevezett, akkor még névtelen királyi birtokkal/. így, ha nem is bizonyítható, erősen számításba jöhet Füred XII. század folyamán történő megalapítása. (2. melléklet.) Füred keletkezésének időbeni elhelyezését az is megkönnyítené, ha fény derülne arra, hogy mikor kerülhetett a váradi püspökség és káptalan tulajdonába az addigi királyi birtok. Erre nézve mi reálisnak tartjuk Kovács Béla feltételezését, aki az Abaúj, Heves Zaránd és Békés megyei vásárvámok átszármaztatásához

35 kapcsolja Füred egyházi kézre adását. Tekintve, hogy középkori templomunk keletkezését szakértők a XIII. század elejére teszik, ez is megerősíteni látszik Füred XII. századi megalapítását. I.3.b) Településünk szerepe a tiszai átkelés biztosításában, középkori templomunk Megalapításakor Füred királyi birtok volt, első írásos említésekor viszont már a váradi püspök és káptalan tulajdona. A közben eltelt időszakra nézve nagy szerencse, hogy a tiszaörvényi Templomdomb körnéykén

36 Árpád-kori települést tártak fel. Különösen kiemeli ennek használhatóságát az a körülmény, hogy az ásatások során mintegy 70-80%-os feltártság mellett komplett falu, tehát maga a település, a templom és a temető is napvilágra került.

37 Mivel a füredi Majoros-halmon szintén előke34 Heckenast. 1970. 13. 35 Györffy I. 685. 1203-ra teszi, Kovács B. é.n. 5. 1198-as dátummal hozza ezt az eseményt. 36 A Tisza-tó töltéskoronájának: szelvényszáma a Templomdomb mellett: 170/1-2. 37 Korek. 1973. 36.