Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból

Nyulas-kert L. Nyulas. Ökör-Csorda-járás 1819: „Ökör Csorda járás" (U.358). Ökör-járás 1846: „Ökör Járás" (T. 119). 1846: „Az ökör járásnak Debreceni Ut mellett terjedőrésze 4

ik osztályú" (VII-l.a.218.9). Örvényi-erdő 1776: „Örvényi Erdő" (T.l 17). Örvényi-mororva 1776: „Örvényi morotva" (T.l 17). Őzes 1846: „...az úgy nevezett felhágónál az Ózesnél egy köblös szántó földemet... zálogba adtam" (VII-1.a.219.9). - Az Őzes-halom környéke. Őzes-halom 1824: „Őzes-halom " (U.364) - Halom a Rókáson. Pap-lapos 1849: „...felfogták a Pap lapos táján az új erdő elejét..." (VII-l.a.221.25). 1859: „Paplapos" (V.311). Pap tava 1824: „Pap Tó" (U.363). 1828: „...a gyékényes Pap Tava..." (VII-l.a.217.6). - Nagy kanyargós víz a Felső-réten. Pap tava 1859: „Paptava" (U.382). - A régi örvényi határrésze. Legelő. Másik neve Plébánosé. Pap tava-hát 1846: „Pap tava hát" (VII-l.a.218.9). - A Pap tava melletti hátas kiemelkedés a Felső-réten. Pap-tó L. Pap tava. Parajos 1784: „...a Sas Laponyag alatt a Parajos felől való fertőig..." (VII-l.a.217.4). Patkós 1800: „Ez is a Patkós csárdánál levő pusztából van kiszakítva" (VII-l.a.218.8). 1818: „...a kótsi három csapszékhez, mellyek egyike ugyan a' Patkós, másik a Meggyes halomnál megállapíttatik" (VII-La. 17.4). 1845: „Patkós Csárda" (T.119). 1846: „A Nánási István Patkós nevü Kortsmája" (VII-l.a.218.9). 1859: „...a Patkós volt csárdánál fekvő gyep és legelő habár székes is, mégsem azon vad szik, melly a földet haszon vehetetlenné teszi" (VII-l.a.219.11). Patkós csárda L. Patkós. Patkós kocsma L. Patkós. Patkós-nyomás 1820: „Liptsey Károly az Atya által a' Szeles-háton és Patkós nyomásban elzálogosított földeket" (VII-l.a.217.5). 1846: „...által adtam zálogba, melly a Patkós nyomásban van az Örsi út felin" (VII-l.a.218.9).