Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból
Korcsmához szakított legelő..." (VII-1.a.218.8). - Azonos a Meggyes-csárdával. Mély-ér 1824: „Mély Ér" (U.361). 1828: „...főbbképp a Botskorosnál, és a Mély Érnél, az mely Rétek külömben a Köz Legelő lábjánál esvén..." (VII-l.a.217.6). 1846: „...a' mély ér... vízállásos részei közös halászatra, gaztermő szélei 4^ k osztályba tétettek" (VII-1.a.218.9). 1858: „Az l sö osztályba holdját 1200 négyszögöllel számítva a' mélyérnek az Urbériség felé nyúló részeit, 4^ k osztályba holdját 4000 négyszögöllel számítva majd a mély ér medrét"; „...azon mélyebb fokok, mellyek csak igen ritkán nyújthatnak némi hasznot, azaz mélyér..." (VII-l.a.219.11). 1860: „Mély ér" (U.372). - Az egyeki határtól a kornyik szőlőig lenyúló kanyargós vízér, a Kenderátóba torkollik. Két részre választja a rétet, Felső-rétre és Alsó-rétre (1. ott). Mély-úti-dűlő 1847: ,JMély úti dűlő szántó, II. nyomásos" (VII-l.a.228-1). A régi örvényi határ része. Miklós-halom 1784: „A mérést az Igari határnál a' Széles hát Lapossán el kezdvén a' Miklós János halma mellett a Csapán Szegre a Tóth Péter szekerével menve..." (VII-l.a.217.4). 1829: „...2 vékás föld a Miklós Halomnál..." (VII-l.a.217.5). 1845: „Miklós Halom" (T.l 19). 1846: „Ebből ki vitessék a' Miklós halom táján a Patkósnál levő nyomás földön keresztül a Kótsi Határ útig egy Kótsra vezető út hat öl szélességben" (VII-l.a.218.9). 1846: „Miklós halomtól a tövises lapos széléig l so osztályúak..." (VII-l.a.218.9). 1849: „...a közös földes Uraság felfogott a Miklós halmi köz legelőtől egy jó düllőt" (VII-l.a.221.25). Miklós-halom-hát 1828: „A Miklós halom hátra" (VII-l.a.217.6). 1849: „...a külső legelőből a közönséges földes uraság fel fogta a Bodzás zugot, a Miklós halmi hátat egész a Szeles háton lévő Gyalog mesgyéig..." (VII-l.a.221.25). Miklós János halom L. Miklós-halom. Mocsolyás 1844: „Mocsolyás" (VII-1.a.228-1). - A régi örvényi határ része. Mohar 1845: „Mohar" (T.119). 1847: „A Mohar erdőben levő méhes..." (VII-l.a.228.1). 1857: „Az úgy nevezett Mohar erdő átaljában ott lévő káposztás földekkel egyetemben a volt földes
