Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)
Borus József: Tiszafüred a szabadságharcban
csapatuktól elszakadt vagy elszökött katonák, nemzetőrök, de még hadifoglyok is. A szabadságharc honvédsége új típusú hadsereg volt, de az idő rövidsége, az egyre súlyosabbá váló katonai helyzet miatt gyakran adódott fegyelmezetlenség. A „szállingózó" katonák összeszedésében is részt vett a tiszafüredi katonai parancsnokság. 8 Akár Pest, akár Miskolc irányából érkeztek a szállítmányok, Tiszafüredet éppúgy Poroszlón át közelítették meg, mint a kisebb alakulatok vagy éppen szállingózó katonák. Az őrizetlenül maradt vagy éppen megszökött hadifoglyok viszont ellenkező irányból próbálkoztak; nekik az volt a céljuk, hogy a Tiszántúlról, illetve a forradalom fennhatósága alól császári csapatok megszállta területre kerüljenek. És nemcsak ilyenek kóboroltak, veszélyeztetve a személy- és a vagyonbiztonságot, hanem különféle gyanús és bűnöző elemek is. Heves megye hatósága 3 849. január 10-én, Szemere Bertalan felső-magyarországi kormánybiztosnak Miskolcra küldött levelében aggodalmát fejezte ki a „rossz szándékú csavargók szaporodása" miatt, s kérte a különben beszedetni rendelt fegyverek egy részének önvédelemre való meghagyását. 9 A komoly veszélyt nem egyes szökött katonák vagy csavargók okozta fenyegetés, hanem az ellenség, az osztrák csapatok megjelenése idézte elő. Halasi Kázmér Heves megyei szolgabíró, 1848. december 4 óta szállítási, 1849. január 2 óta pedig szállítási és élelmezési kormánybiztos, Heves, Pest és Csongrád megyére, továbbá a kun területre kiterjedő hatáskörrel január 12-én értesítette Heves bizottmányát, hogy a herceg Alfred Windisch-Grätz tábornagy vezette osztrák fősereg, mely Budát január 5-én megszállta, „előőröket" indított Szolnok, Kecskemét és Miskolc felé. iü Ezek a több irányba felderítési céllal kiküldött járőrök a hatvani úton eleinte csak Gödöllőig merészkedtek, így az innen keletre fekvő terület •— legalább is egyelőre — a debreceni kormány ellenőrzése alatt maradt. Változás akkor történt, amikor az 1848. december eleje óta Sáros, majd 8 A katonák összcszcdésérc Kossuth jan. 12-i nyílt rendelete Papp Pál képviselőnek, Kossuth XIV. 108. o.; a horváth foglyok összeírására megbízás Katona Miklós őrnagynak, jan. 13-án u.o. 126. o. Az ehhez fűzött 2. jegyzet szövege téves, mivel a Pappnak szóló rendeletben hadifoglyokról nincs említés. 9 Heves megye 1849. évi közgyűlési jegyzőkönyv, 120. sz. Heves megyei Levéltár. 10 Halasi nevet Barta István a Kossuth-kötcickbcn — ssy — nak írja, holott ö maga 1848-49-bcn -si formában használta. Megbízatása Kossuth XIII. 640 -641., ill. Kossuth XIV. 20—21. o.; — hírei „Heves megye közönségének" Heves megyei Levéltár 1849. évi iratok, 68. sz.
