Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)

Borus József: Tiszafüred a szabadságharcban

Akkor, 1849 elején ez írásban foglalt tiltakozás volt. Most, két hónappal később Dembinski letétele és őrizet alá vétele már tettleges fellépés. Az így bekövetkezett helyzeten a seregnél levő kormánybiztos, az inkább szavaiban mint cselekedeteiben radikális Szemere Bertalan sem tudott, de nem is próbált változtatni. Érdemi tette valójában csak kettő volt: egyrészt megszüntette Dembinski őrizetét, másrészt írásban sürgősen Tiszafüredre hívta Kossuthot, aki e levél vétele után néhány órával, március 4-én, vasárnap kora reggel Debrecenből kocsin útrakelve, a délutáni órákban a sereghez érkezett.

36 Kossuth nem most járt első alkalommal Tiszafüreden. Előzőleg, éppen a kápolnai csata idején, február 26-án Eger felé tartó útjában itt éjszakázott. 27-én reggel átment Poroszlóra, de a seregtől érkezett hírekre visszafordult, újból Tiszafüreden éjszakázott, 28-án reggel pedig Debrecenbe indult. Ezen a két napon feltehetően éppúgy Lipcsey Imréné kúriájában szállt meg, mint most, március 4-én délután. Ebben az épületben tanácskozott a sereg vezetőivel, s feláldozva Dembinskit, lényegében jóváhagyta a katonai lázadás eredményét. Dembinskit hivatalosan is lemondatták, majd Kossuth megerősítette Szemere döntését: Görgey ideiglenes fővezérséget.

37 A késő estébe, sőt nyilván az éjszakába nyúló tárgyalások után Kossuth Tiszafüreden maradt. Másnap, március 5-én néhány, írásban is fennmaradt intézkedést tett, majd visszatért Debrecenbe.

38 Néhány hét elteltével, március 25-én ismét idejött, ezúttal többnapos tartózkodásra. Korábbi tapasztalatai alapján meggyőződésévé vált, hogy személyes jelenlétével csökkenteni tudja a katonai vezetők közötti torzsalkodásokat, esetleg teljesen elejüket veheti, és főleg közvetlen befolyást gyakorolhat a hadműveletek tervezésére és irányítására. A Tiszafüreden március 4-én a katonai lázadás eredményébe beletörődött Kossuth ugyanis még egyszer megpróbálta meggátolni Görgey végleges fővezérséget. Debrecenbe történt visszatérése után főparancsnokká az OHB március 8-án Vetter Antalt nevezte ki, egyben altábornaggyá léptetve őt elő. Vetter azt tervezte, hogy a császári csapatokat Eger táján Görgey hadtestével leköti, a többi három hadtesttel pedig Nagykőrös és Kecskemét térségében előnyomulva elvágja Windisch-Grätz főerőit a fővárostól. Mivel a szolnoki hidat március 36 Minderre ld. Dembinski fővezérsége megfelelő részeit. 37 U.o. 318. s köv. o. — Görgeynck ettől eltérő értékelésére 1. Kosáry D. részletes, 1848/49 vonatkozó irodalmát szinte hiánytalanul feldolgozó munkáját: A Görgcy-kérdés története I.—II. Bp. 1994. 38 Tiszafüreden kelt levelei és utasításai Kossuth XIV. 590. s köv. o.