Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)

Vadász István: Az 1848/49-as forradalom és szabadságharc kevéssé ismert tábornoka: Kiss Pál

Péterváradra is kiterjesztették, illetve alkalmazni próbálták. Minden bizonnyal ezzel is magyarázható, hogy a péterváradi őrsereg kisebb-nagyobb huzavona után október közepén szabadult: a 3 zászlóaljnyi sorgyalogság, a 2 zászlóalj honvédség, a tüzérek és utászok mintegy 8000 főnyi serege szabadon elvonulhatott.

33 A korabeli feltételezések és a rendelkezésre álló források szerint a vár átadásának feltételeiben nézeteltérések lehettek a tisztek és a legénység között. Tény, hogy a várőrség elvonulása után Kiss Pált továbbra is fogva tartották, mivel Haynau a hadtestparancsnokokhoz hasonlóan a várparancsnokokat illetően is a legsúlyosabb büntetés kiszabását kívánta alkalmazni, így Kiss Pált a péterváradi rendkívüli haditörvényszék elé állították, mely 1849. december 15-án kimondta a halálos ítéletet. Időközben azonban december 3-án megszületett Ferenc József császár Kiss Pálra vonatkozó rendkívüli kegyelmi rendelete, mely ha késve is, de végül megérkezett a péterváradi hadbíróságra is, s így Kiss Pál megmenekült.

34 Ismeretes, hogy Kiss Pál később, 1854-ben feleségül vette a szintén görögkeleti vallású, tiszafüredi földbirtokos, kerekszegi Benrath István leányát, Máriát. A „marcona hadvezér, a rohamok mestere"

35 ezután a Bernáth család tiszafüredi és tiszaörsi birtokain gazdálkodva, az 1863. évi nagy Ínséges esztendőben közfeladatokat is vállalva élt, 1867. május 27-én bekövetkezett haláláig.

36 A tiszafüredi Örvényi úti temető tehát egy olyan egykori honvédtábornok örök nyugvóhelye, akit katonatársai nagyon becsültek, de akiről még kortársai is keveset írtak. Jellemző erre a szabadságharc hadügyminiszterének, Mészáros Lázárnak töprengése is, aki visszaemlékezéseiben így írt egykori beosztottjáról: „Kiss Pálnak jó híre volt: miért, hogyan s mikép? nem tudom, s ezért azt, hogy mi lehet még belőle, függőben hagyom."

37 32 Breit (Bánlaky) József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története I-III. kötet, Budapest, 1897-1898., III. kötet. 387. p. 33 KlapkaGy. i.m. pp. 197-198. 34 Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok. Zounuk 13., Szolnok, 1998. pp. 86-93. 35 Tisza-Füred és Vidéke (Társadalmi, irodalmi, közgazdasági s vegyes tartalmú hetilap), 1888. 13. száma, Zalár József verse „Emlékezés Tisza-Füredre" címmel. 36 Kiss Pál gyászjelentése, Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred, Történelmi tárgyi dokumentációs gyűjtemény: 83. 192. 1. számon. 37 Mészáros Lázár; Eszmék cs jellemrajzok az 1848/49-i forradalom eseményei- és szereplőiről. Közrebocsátja: Szokoly Viktor, Pesten, 1871., 234. p.