Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)

Hermann Róbert: A tiszafüredi fővezérváltás

kir. hadseregben szocializálódott magyar tábornokok ugyanolyan kínosan ügyeltek a rangidősségre, mint osztrák kollégáik. Kossuth számára tehát kapóra jött a Franciaországból „importált" újabb lengyel tábornok, Henryk Dembinski altábornagy, az 1830—31. évi lengyel szabadságharc volt fővezére. Dembinskit január elején Teleki László küldte Párizsból Magyarországra. Dembinskit 1831. évi litvániai visszavonulásával vált híressé Európában, s neve nyilván nem volt ismeretlen a lengyel szabadságharc eseményeit ifjúkorában figyelemmel kísérő Kossuth előtt sem. Bár már közel 75 éve ismert, mégsem keltett figyelmet a magyar történetírásban Széchenyi 1848. május 8-i naplóbejegyzése, amely szerint Kossuth az aznapi minisztertanácsban más „baromságok" (Bestialitäten) mellett azt az ötletet vetette fel, hogy Dembinskit 1500 lengyellel ide kéne rendelni, hogy megvédje a bányavárosokat. Deák és Széchenyi csodálkozott, s Széchenyi „trójai falónak" minősítette az ötletet. Érthető, hiszen ez nem jelentett volna mást, mint kormányszinten képviselni a lengyel egység visszaállítását — oroszellenes célzattal.

5 Kossuth még 1848 november végén bízta meg Juliusz Falkowskit, hogy a Párizsban élő Dembinskit és Mieroslawskit Magyarországra hívja. Hasonló megbízatással kelt útra Wladyslaw Jordan, Bem segédtisztje is. Falkowski emlékiratai szerint Kossuth egyenesen a fővezérseggel kínálta meg Dembinskit. Ez az adat egybevág Dembinskinek azzal az 1849 januárjában közzétett, a Franciaországban élő lengyelekhez intézett kiáltványával, amely szerint gróf Teleki László, a magyar kormány párizsi megbízottja is kijelentette: bármilyen pozíciót betölthet Magyarországon, amit akar. Dembinski azt válaszolta, hogy a fővezéri poszt kivételével bármit hajlandó betölteni. „Ahol egy nemzet saját nemzetiségét védendő kelt fel, a hazaszeretet szenvedhet attól, ha sorsát egy idegen kezében látja". Mindez azért lényeges, mert ezek szerint nem Görgei 1849 januári magatartása okozta Dembinski fővezéri kineveztetését, hanem ez Kossuth ötlete volt.

6 Az altábornagy január 3-án indult el Párizsból, s január 18-án már a Miskolcon jelentkezett Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztosnál. Szemere aludni sem hagyta Dembinskit, hanem 5 KÁROLYI Árpád, 1921. I. k. 310.; SZÉCHENYI István, 1978. 1244-1245. - A fordításban „bcstialitás" olvasható, ami nem adja vissza korrekten az eredeti idézet drasztikus megfogalmazását. 6 KOVÁCS István, 1989. 182-194., KLAPKA György, 1851. I. k. 216.