Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)
Dr. Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához fűződő hagyományok
1883 és 1900 között nem folyt ásatás a Pénzásó Pista által kutatott területen, némileg haragudott is a múzeum embereire, mert szerinte „ő kezdte hamarabb az ásást, övé a halom". 48 Ecsedi István és Szűcs Sándor egyaránt megemlíti, hogy a Pénzásó Pista által talált régészeti anyag a tiszafüredi múzeumot gazdagította. A múzeum gondosan vezetett leltárkönyvében azonban sehol sem találkozunk Pénzásó Pista vagy Harsányi István nevével. Ennek magyarázatát hosszas kutatás után Csontos Sándortól kaptam meg, a történet a füredi, korai ásatási szokásokra is fényt vet. „Az öreg Miiesznek, vót egy napszámosa, Mester István, egy fizetett embere, aki állandóan búvárkodott, no, nem szakította meg magát, csak ásogatott... Ilyen csuprot, meg olyan csuprot, meg lábfejeket, meg csontokat is lelt, oszt ezt behozta... Müesz Béla Pénzásó Pistának megengedte, hogy ottan tanyázzon. Az öreg Müesz ütet elismerte, hogy áshat, meg hordta is Miiesznek a csipret-csuprot." Az iskolás gyerekeket Müesz Béla, aki tanító volt a református iskolában, gyakran elvitte az egyletbe — ami akkoriban az iskola, majd 1896-tól az új városháza épületében volt - hogy segítsenek az anyag tisztításában, rendszerezésében. Az egyik ilyen alkalomkor látta Csontos Sándor, hogy „vitt be Pista bácsi fekete csuprokat", munkájáért a tanító alkalmilag néhány fillért adott, „ezekben az években leginkább Müesz táplálta". 49 Ennek az adatnak ismeretében már Müesz Bélának azok a feljegyzései is érthetőbbé válnak, melyben az Ásotthalom szakszerűtlen kutatására utal, illetve elfogadható magyarázatot kapunk az egylet és Pénzásó Pista párhuzamos kutatásaira is. Néhányan utaltak arra, hogy Pénzásó Pista máshol is ásott - a kocsi határon, Nagyivánnál, Tiszaszentimrén —, de többen határozottan állították, hogy egész életében csak az Ásotthalomban kereste a kincset. Három variáns köré csoportosíthatók a válaszok, hogy miért éppen ezen a helyen vélt nagyobb kincsleletet találni: 1. a halmon elaludva jelenése volt; 2. tudóskönyvében olvasta, hogy itt kincs van; 3. a földbe rejtett kincs meglátásának képességével rendelkezett, mint táltos. Mind Ecsedi István, mind Szűcs Sándor leírásában a kincs megámodása szerepel; a halmon elalvó Pénzásó Pistára nehéz álom jött, a föld háromszor mozdult meg alatta, majd megnyílt. „Láttam álmomban a halom alatt egy ócska várat és annak háromágú pincéjét", majd következik a kincs leírása és az, hogy hét ajtón, három külső- és négy belső vasajtón
