Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Józsa Gyuri a néphagyományokban

lovas fogattal jártak ezek az urak -, oszt behajtott... megálltak ottan a lakás előtt. - Nízz ki az ablakon — aszongya -, milyen hintót vettem Svájcba. - Nagyon szép. Szépek a lovak is, de a hintó meg különösen nagyon szép. Reggel, mikor felébredtek, Józsa Gyuri ment a grófot felébreszteni... Mészporral körülhintette az egész ház elejét. A szép, fekete laggos hintót meg bemeszeitette hófehérre. - Nízz mán ki, kérlek szépen, milyen csoda történt! Nézd mán, tél van! Érdekes... Milyen csoda! ilyen jó időben már leesik a hó!"

57 A havazást nemcsak mészporral és meszeléssel, hanem frissen őrölt liszt felhintésével is utánozta. „Egyszer fogadtak, hogy ő kánikulában a legmelegebb időbe szánkán s havon megyén be Egerbe. A többi úr azt mondta akkor hisszük ha látjuk. És meg is tette őrlette a sok gabonát, minden malom őnéki őrölt. Szóratta a sok lisztet maga előtt Egerig és meg nyerte a fogadást. Ő aszt megtehette nem szenvedett hiányt sémiből sem, az egész határ neki termett minden jobbágy neki dolgozott" — olç Q vashatjuk Hajnal István írásában. Az eddigi történeteknél már a rókabunda leborotválásakor szerepelt a lovak szájának levágása, mint az őt ért tréfa megtorlása. Károlyi gróf is ezzel bosszulta meg szép, fekete hintójának kimeszeiését. „Akkor kérem szépen, a gróf kiment, megfizetett ott néhány embert, és akkor Józsa Gyurinak négy lovát odavezettek a hintó mellé, kettőt az egyik oldalról, kettőt a másik oldalról, szembe a hintóval. És mind a négy lónak a pittyit levágták, az alsó pittyit, a száját. És akkor az összes foga kint vót. - Nézd mán, kérlek szépen, a lovaid kimentek és nevetik az én hintómat!"

59 A nevető lovak története, melyről Szilágyi Miklós is írt korábban az Ethnographiában,

60 az egyik legtöbb variánsban ismert Józsa Gyurimi kapcsolatos történet, mely általában két részből tevődik össze: 1./ lovak lábán a bőr lenyúzása, 2./ lovak szájának levágása. Szilágyi Miklós részletesen hivatkozik a nevető lovakkal kapcsolatos szakirodalomra, mely szerint ez az anekdota először Borsó, ferrarai herceg szolgájával kapcsolatban ismert, majd a különböző újkori latin, olasz, francia és német mulattató könyvek közvetítésével terjedt el szinte egész Európában.

61 Ennél a történetnél is beigazolódik, amit már Jókai Mór is megfigyelt, hogy mikor egy adoma elindul és kézről-kézre jár, egyszer csak Józsa Gyuri történetei közé keveredik.

62