Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)
Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)
doskodütt volna a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag beszerzéséről, sőt a tagok továbbképzéséről, mintagazdaság és ezzel párhuzamosan egy állami támogatással felépítendő földműves iskola felállításáról is. A tervekben szerepelt még egy szövetkezeti sertéshizlalda, s egy tejszövetkezet létesítése is, mert ,,...azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy a szövetkezethez tartozó gazdaságok terményei nem mint nyers termékek, hanem lehetőleg iparilag feldolgozva kerüljenek piacra.'" Utópisztikusán hangzik, de a tervben szerepelt a malomipar házilagos szintű megszervezése, vagyis a kis gépek segítségével az „előkészített anyagot ki-ki saját otthonában, családja kőiében és annak segítségével kézi erővel, vagy kézi erőre berendezett géppel feldolgozná." A gépek karbantartására gépjavító műhely létesítését is előirányozták. A szövetkezet a tervek szerint hitel ügyekkel is foglalkozott volna. A tervezet készítői egyúttal jelzik, hogy a ..felsorolt üzletágak valamennyiéi egyszerre" nem valósíthatják meg. F.z a szövetkezeti fejlődés csak egy hosszabb folyamat kiteljesedéseként képzelhető el. először csak ott kell a teendőket keresni, ahol a ..legnagyobb segítségre van szükség", azután pedig a helyzet ,,megkívánta szükségletek és a rendelkezésre álló anyagi eszközök szerint fogunk terjeszkedni". ..Nagyon természetesen tisztában vagyunk azzal írták a szerzők -, hogy céljaink kivitelében a tőkések és a birtokosok támogatása nélkül csak nehezen boldogulhatnánk". Éppen ezért az uralkodó osztályok képviselőit is csatlakozásra hívták fel a röplap szerzői. A felhívás az alakulóülés előkészítését szolgálta, a tervezett szövetkezet azonban mégsem valósult meg. Részben azért, mert a forradalom menete nem tette lehetővé a szövetkezet „terjeszkedésének" lassú folyamatát, másrészt az osztályok gyors polarizálódásával nem volt lehetséges a birtokos és tőkés osztályok támogatásának megszerzése. Nem utolsó sorban azért is maradt el az osztályok közötti összefogás, mert a tervezett szövetkezet alapvető tényezője, a föld birtok reform sem valósult meg Tiszafüreden. 191*). januárjában és februárjában mind több jel mutatott arra, hog\ az elért változások, az ígéretek és tervek nem elégítik ki a tiszafürediek szélesebb rétegeit. Dr. Gelei Károly ügyvéd, Roffa Lajos cipészmester és Szokolai Mihály földműves újjászervezték a világháború idején meggyengüli szociáldemokrata pártol,'' melynek u megyei pártértekezlet idején. 1919. január 12-én nun 260 tagja volt. " A párton belül egyre inkább előtérbe kerültek a földművesek és a napszámosok. a part vezetése ugyan-