Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

tankötelesek beiskolázása. Ezek közül a gyerekek közül csak kb. 27 % jár iskolába.

88 Komolyabb változás akkor következett be, amikor a népszövetségi kölcsönökből valóságos iskolaépítési láz kezdődik a megyében. Ebből Tiszafüred sem marad ki. Öt iskola építésébe kezdenek, részint a külső területeken Szükséges beruházásokról van szó, de a község erején felüli terheket vállal magára. Hasonló tehernek érzik az iskolák fenntartási költségéhez való hozzájárulást is.

90 Az elemi iskolák mellett a gazdasági továbbképző, az iparos-tanonc iskola, valamint a két polgári - a fiú 1914-szeptember 7-én nyitotta meg kapuit a Budai Sándor hagyatékából elkészült, ma is álló épületben; a leány 1921. október 20-án a községi óvoda egy termében

91 - adott okot és lehetőséget huzavonára, tiltakozásokra, kibúvók keresésére, a támogatás összegének csökkentésére. Mindaz, amit a polgári iskola értesítője nevelési célként megfogalmaz, nemcsak ennek az iskolatípusnak, de az egész iskolarendszernek a lényegét, az ellenforradalmi korszak iskolapolitikájának summázatát adja: „Az általános anyagi és erkölcsi összeomlás idején a nemzeti élet sivár, és megalázottságának szinte a reménytelenségig fokozódó korszakában, 1000 éves történelmének lapjain példátlanul álló lenyügözöttségünk közepette nevelő és oktató munkánk minden törekvése odairányul, hogy egy tisztultabb lelkületű, soviniszta új nemzedéket neveljünk fel a nagy leszámolás döntő harcaira. Az iskolán kívüli nevelésnek talán még fontosabb súlya van a közművelődési rendszerben, mint a különböző iskolatípusoknak. Három területen — analfabéta tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások, műkedvelő csoportok szervezése - folyt ez a munka. A testi-katonai és szellemi-ideológiai nevelés egységének megvalósítására hozták létre a leventét. A község külső területein elég gyakran szerveznek analfabéta tanfolyamokat. Rendszeresen tartanak ismeretterjesztő, 20 témát tartalmazó sorozatokat. Minden témához rövid utasítást kapnak az előadók, akik rendszerint tanárok, papok, esetleg orvosok. Pl. „Budavár visszavételének 250 éves évfordulója: Nyugat-Európa népeinek összefogása a keleti pogányság ellen. Újból össze kell fogniok a keleti vörös pogánysággal szemben, mely ma minden népnek legnagyobb veszedelme."

93 A téma egyáltalán nem fontos, s legalább ennyire sokadrangú kérdés a műveltségi szint emelése is. A társadalmi érintkezés sajátos formái, a politikai és ideológiai cé-