Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Harka Ákos: Tiszafüred növény- és állatvilága

eus) egy 1978-ban előkerült példánya, mert a Tiszából eddig csak a Tokaj fölötti szakaszról mutatták ki. A duzzasztás óta megváltozott a halállomány összetétele. A korábban tömegesen előforduló karikakeszeg aránya majdnem tizedére esett vissza, s hasonlóan csökkent a bagolykeszegek száma is. Ezzel egyidejűleg rendkívül elszaporodtak az ezüstkárászok (Carassius auratus gibelio). A csuka (Esox lucius) és a ponty (Cyprinus cerpio) állománya is növekedőben van, összefüggésben azzal, hogy a lassabban mozgó vízben kedvezőbb életfeltételekre találtak.

14 Megjegyzendő ugyan, hogy a pontyállomány növekedésében a rendszeressé vált telepítések is közrejátszanak. A mederfenéken ívó fajokra, így pl. a kecsegére, márnára, komoly veszélyt jelent az iszaplerakódás, melynek következtében még az esetleg lerakott ikráik is elpusztulnak. A két bucó-fajnak és a selymes durbincsnak az állománya is csökkenőben van. Az utóbbinak ugyan többszázas csapatait lehet megfigyelni a tiszafüredi öntözőrendszer főcsatornájában, de ezeknek legnagyobb része elpusztul a tél folyamán. A magyar halfauna legújabb tagjai a pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis), a fehér busa (H. molitrix) és a fehér amur (Ctenopharyngodon idella). Valamennyi előkerült már a duzzasztás előtt is, az utóbbi kettő pedig ma már komoly állománnyal rendelkezik, s így gazdaságilag is jelentős.

15 A folyópart az emberi beavatkozás következtében sokat változott, de többhelyütt még őrzi eredeti jellegét. A lankásabb, agyagos-homokos partszéleken fűzmagoncok tömege zöldell, amely idővel sűrű bozóttá fejlődve alkotja a folyó jellegzetes parti növénytársulását, a bokorfüzest (Salicetum triandrae). A meredek, szakadó partok a jégmadárnak (Alcedo atthis) és a partifecskéknek (Riparia riparia) nyújtanak fészkelési lehetőséget. Bár a magas vízállás miatt a számuk nagyon lecsökkent, 1978-ban és 79-ben még mindkét faj előfordult. A gerincesek közül még a vidrát (Lutra lutra) említjük meg, amely — kitűnő úszó lévén — a sebesebb víztől sem riad vissza. Bizonyító példányai a folyóból és a mellékvizekből egyaránt előkerültek. b) A holtágak A Tiszafüred környéki holtágak közül a legismertebb a 33-as számú közút déli oldalán fekvő Holt-Tisza, amely szinte közvetlenül érintkezik a