Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)
Dr. Harka Ákos: Tiszafüred növény- és állatvilága
világát, amely növényföldrajzilag a tiszántúli flórajáráshoz (Crisicum), állatföldrajzilag pedig a nagyalföldi faunajáráshoz (Eupannonicum) tartozik. I. A víztározó területe Egységbe fogását az indokolja, hogy a tározó feltöltésével egységesen víz alá kerül. Valójában három fő élőhelytípust foglal magába: a folyót, a holtágakat és a gátak közötti ún. hullámteret. A községnek ezek a részei őrizték meg leginkább eredeti jellegüket (legalábbis a víztározó kialakításáig), s tájképileg is ezek adták a település környékének karakerét. a) A Tisza A víz lebegő életmódot folytató parányi élőlényeinek összessége a plankton, amely baktériumokat (bakterioplankton), növényi és állati szervezeteket (fitoplankton ül. Zooplankton) tartalmaz. A bakterioplankton egészségügyi vizsgálata alapján a víz — a szabvány besorolása szerint — ,,kissé szennyezett". 1 Negyedszázada a halászok még merítettek a Tiszából, ha megszomjaztak, ma már nem tanácsos követni példájukat. Egyébként a baktériumoknak csupán kis hányada kórokozó, nagyobb részük hasznos, sőt nélkülözhetetlen a természet anyagforgalmában. Számuk a folyószakaszon magasabb az édesvizekben szokásos értékeknél, s ez a víz nagy szervesanyag-tartalmával függ össze. 2 A Tisza növényi planktonját a duzzasztás előtt jellegzetesen folyóvízi fajok alkották, főleg kovamoszatok. A duzzasztás hatására megjelentek az állóvizekre jellemző fajok, és mennyiségileg is megnőtt az algák száma. 3 A zooplanktonból a gyökérlábúakat GÁL D. 4 , a csillósokat JÓSA Z. vizsgálta. A kerekesférgek és planktonrákok duzzasztás előtti faunájáról MEGYERI J. közölt adatokat. 6,7 A kerekesférgek közül a Brachionus- és a Keratella-íajok voltak jellemzőek, az evezőlábú rákok közül pedig az Eucyclops serrulatus és az Eudiaptomus gracilis. A későbbi vizsgálatok itt is az állóvízi fajok megjelenéséről és a korábbinál nagyobb egyedsűrűségi maximumokról tájékoztatnak. 8 ' 9 A vízfenék élővilágát, a bentoszt, főleg árvaszunyoglárvák, vízben élő gyűrűsférgek, a kérészek, szitakötők, tegzesek lárvái, továbbá kagylók,
