Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)
Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai
mas (9. ábra). Vizét a belvízlevonulás után sem eresztik le terjesen, és jelentős mennyiséget adnak belőle a Hortobágyi Nemzeti Park részére is. 2. Felszín alatti vizek A vidék felszíni vizekben való szegénysége — főleg a Tiszától távolabbi részeken — megnöveli a felszín alatti vizek jelentőségét. Sajnos Tiszafüreden a talajvízből gazdaságosan kitermelhető vízmennyiség (max: 1,6 l/sec km 2 ) általában kevés, és sokszor a talajvíz minősége sem megfelelő. A viszonylag kis vízmennyiség szorosan összefügg a felszín közeü üledékek gyenge víztartó képességével (túlnyomóan iszapos és agyagos rétegek váltakoznak), a vízminőséget pedig nagy területeken rontja a szikesekkel kapcsolatos nagy és rendszerint kedvezőtlen összetételű sótartalom. Kedvezőbb helyzetben vannak azok a Tisza-menti részek, amelyek talajvizét közvetlenül a Tisza vízállása szabályozza. A talajvíztükör Tiszafüred területén részben a Tisza vonalában, részben a Hortobágy tengelyében elhelyezkedő mély fekvésű, és lassan délies irányban mozgó talajvízszint felé lejt. Felszín alatti mélysége viszont szorosan kapcsolódik a rétegtani felépítéshez, és a felszíni morfológiához. Ezért a legmélyebb talajvíztükör a községhatár futóhomok formák uralta magasabb részein található, elsősorban a hortobágyi út D-i oldalán. Az itt megfigyelhető viszonylag nagy talajvíz-játék ellenére sem emelkedik a talajvíz annyira, hogy a talajképződésre közvetlen hatást gyakoroljon (lásd 3. táblázat, 139. sz. kút adatait). Magasabb átlagos talajvízszinttel kell számolni a középmagas (90—92 m), kis reliefenergiájú, iszapos, helyenként lösszerű üledékkel fedett felszínek alatt (3. táblázat 142. sz. kút). Itt a talajvíz olykor már befolyásolhatja a talajképződést (szikes, réties talajtípusok). A mélyfekvésü (90 m alatti) részek talajvize megközelíti a felszínt, sőt helyenként alkalomszerűen el is áraszthatja. A felszín közeli vízzáróréteg miatt a talajvíz játéka kicsi. Ezt a típust a 226-os számú nagyiváni kút (3. táblázat) mutatja be. Gyakori jelenség a község határában, de a szomszédos nagykunsági és hortobágyi területeken is, hogy a megismétlődő vízzárórétegek közt több talajvízszint is előfordul. Az alsóbbak nyomás alatt vannak, s ezért fúrások esetén a fúrólyukakban megjelenő víz idővel lényegesen megemelkedhet (olykor 1 m-t is meghaladóan), s esetleg a felszínre is kifolyhat. A közeljövőben a talaj víztükör a Tisza-mentén valamelyest emel-