Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

A halmok magassága különböző, Tiszafüred határában azonban egy sem emelkedik 8 m-nél magasabbra a környezete fölé. Átmérőjük legin­kább 30-40 m. Alaprajzuk általában köralakú, de előfordulnak ellipszis alaprajzúak is. A kunhalmok anyagának vizsgálata során megállapíthattuk, hogy azokat általában mezőségi, vagy mezőségi jellegű talajok A-szintjéből hordták össze (4. ábra). Ha más jellegű talajból származik az anyaguk, akkor is érvényes az, hogy a halmok építésekor nem létesítettek mélyebb gödröt, hanem a felső talajszintet nyesték meg és ebből hordták össze őket. A halmokon végbement talajosodás mértékéből biztosan megálla­pítható, hogy régebbi (a legidősebbek 3500—4000 évesek lehetnek) lé­tesítmények, és így nem helyes rájuk a kunhalom megnevezés. 3. A tiszafüredi határ ÉNy-on és É-on a Tisza ártérre is kiterjed. Az egész ártéri felszín — amelynek magassága 86—91 m között változik — a Tisza oldalozó eróziós és akkumulációs tevékenységének nyomait viseli magán. A területen egymást érik az elhagyott mederszakaszok és morot­vák, amelyek kevés kivételt nem számítva már erősen feltöltődtek. A Tisza az árvízmentesítő munkálatok megkezdéséig állandóan formálta ezt a fel­színt. Kanyarulat-fejlesztő tevékenysége során az övzátonyok egész sorát hozta létre, amelyek ma mint enyhe terephullámok jelentkeznek a terü­leten. A felszínt mindenütt fiatal ártéri üledékek fedik, ami érthető, hi­szen ez a terület a Tisza védőgátjainak megépítéséig teljes egészében a folyó árterületéhez tartozott. IV. Tiszafüred éghajlata Tiszafüreden meteorológiai állomás nincs, mindössze csapadékmé­rések folynak. Az egyes éghajlati elemekre vonatkozó adatokat ezért a környező állomások (Tiszaörs, Újszentmargita, Hortobágy-Máta) mérései alapján kell meghatározni. Tekintettel ezek közelségére, valamint arra, hogy a másfélszáz km 2-es községhatár néhány méteres domborzati kü­lönbségei a makroklíma szempontjából nem jelentősek, a szomszédos ada­tokból az éghajlati kép elfogadható pontossággal rajzolható meg. Tiszafüred éghajlatát döntően a település alföldi fekvése határozza meg. Az Északi-Középhegység viszonylagos közelsége miatt — a Tiszától 30 km-nyire már a Bükk déli lejtői emelkednek - azonban a jellegzetes alföldi hatások mellett néhány vonatkozásban a hegyvidék éghajlatformáló

Next

/
Oldalképek
Tartalom