Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

kos lösz (30—40 % löszfrakcióval) ritkábban fordul elő területünkön. A buckák nagyobb részét löszös homok borítja. Ebben a löszfrakció (0,02-0,05 mm 0) aránya 10-30 % között változik. A löszös köpeny a buckák közötti mélyedésekben és a buckák oldalain a legvastagabb. A tetőszint felé fokozatosan vékonyodik, és az is előfordul, hogy a buckák tetejéről már hiányzik. Ilyen esetben a futóhomok kisebb-nagyobb ablakok formájában a felszínre kerül. A löszös köpeny poranyaga eolikus eredetű. Az utolsó glaciálisban, amikor az alföldi hordalékkúpok felszínét nagy erővel támadta a szél, és futóhomokot fújt ki belőle, tekintélyes mennyiségű poranyag került a levegőbe. Ez a poranyag természetesen távolabbi területekre is eljuthatott. Leülepedési helyén néhol beépült a képződő homokbuckákba is, máshol a már kialakult buckákon telepedett meg. Különösen ott, ahol a buckákat sztyepp növényzet fedte. A buckákat fedő hullóporos takaró sajátos éghajlati feltételek (hideg, száraz sztyepp) mellett diagenezissel — arid hidratikus mállással — löszös kőzetté vált. A löszös köpeny és az alatta fekvő futóhomok között többféle átmenet lehetséges. A fúrások és feltárások nagyobb részénél azt látjuk, hogy a futóhomok fokozatosan megy át a löszös takaróba. Akadnak olyan feltárások is, ahol az 1—1,5 m vastag löszös takaró és a futóhomok közé több, vékonyabb, egymással váltakozó löszös homok, illetve futóhomok sáv települt. Más feltárásokban a futóhomok felett löszös homokréteg figyelhető meg, ezt újabb futóhomoksáv követi, amit löszös homok takar. 4. A tiszafüredi határban jelentős területeket fednek az ártéri löszök és az ártéri löszszerü üledékek. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint az ártéri löszök szemcseösszetétel, és mésztartalom szempontjából számottevően különbözhetnek egymástól. A területet kutató geomorfológus, vagy geológus nem talál két olyan feltárást vagy fúrást, ahol ezek az üledékek teljesen egyformák lennének. Az ártéri löszökben a jellegzetes löszfrakció mellett a finomabb szemcsék (iszap, agyag) aránya 40—50 %-ot is elérhet. Az iszapos, agyagos ártéri löszök alapanyaga általában folyóvízi eredetű. A folyók főleg áradásaik alkalmával rakták le azt a sok finomszemű üledéket, amiből a pleisztocén végi hideg, száraz éghajlaton területünk ártéri löszei képződtek. Helyenként azonban igen magas a löszfrakció aránya az ártéri löszökben, és ez arra utal, hogy egyes területrészeken a nedves ártérre jelentékeny mennyiségű hulló por ülepedett le.