Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877-1949 (Tiszafüredi Füzetek 7. Tiszafüred, 2007)

Ezek az ásatások, illetve az azokból kikerült nagyszámú lelet képezte a múzeum állományának legtekintélyesebb részét, nemcsak szám szerint, de tudományos jelentőségében is. Nemhiába mondta az egylet megalakulásakor Tariczky Endre: "Annyira ösmerjük vidékünk régiségtelepeit, hogy csak talpunk alá kell nyúlnunk, hogy a régiségi tárgyakat múzeumunk számára felszedjük, kibúvároljuk... Emellett képesek vagyunk arra is, hogy a kibúvárlást műértelemmel hajtsuk végre, hogy főképpen a történelem előtti időkből az egyetemes és honi régészetet saját ösmereteinkkel, búvárlati tapasztalatainkkal is gazdagítsuk, annak előrehaladott követelményei szerint. "

19 A könyvtár állománya A Régészeti egylet megalakulásától kezdve gyűjtött muzeális értékű nyomtatványokat, metszeteket, kéziratokat, térképeket. A közkönyvtár alapját képező, a kaszinói könyvtárakból származó további majd kétezer könyvről csak annyit tudunk, hogy túlnyomórészt regények voltak. Évente átlag 250 kötetet szereztek be. Az állomány összetétele nagyjából megfelel a kor hasonló jellegű közkönyvtári állomány összetételének. Egy 1911-ben végzett könyvtári felmérés szerint a legnépszerűbb írók a korban Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Benedek Elek voltak, a tiszafüredi könyvtár gyűjteményében is nagy számban fordultak elő műveik. A szakkönyvek aránya nagyon alacsony, mintegy 2-3 %; elsősorban történelemmel, régészettel foglalkozó művek, illetve művészettörténeti, földrajzi kötetek, életrajzok.