Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877-1949 (Tiszafüredi Füzetek 7. Tiszafüred, 2007)

1880-ban Ásotthalom, Aponhát, Tiszaörvény, Tiszabura szerepel lelőhelyként, Ásotthalomból 146 tárgy került elő: agancseszközök, edénytöredékek, kő- és egyéb tárgyak, fémeszközök. A tiszaburai gátemeléskor előkerült 400 db. lelet került az egylet gyűjteményébe: ősállatcsontok, edények, töredékek, ékszerek "vaskorszaki pogány sírokból". 1881-ben szintén Burán, ugyanabban az évben és a következőben ismét Ásotthalmon folyt feltárás. Az 1889-es újjáalakulás után 1896-ig a kedvezőtlen időjárására hivatkozva nem ásattak, ebben az időszakban a füzesabony-debreceni vasútvonal építésekor előkerült tárgyakkal szaporodott az egylet gyűjteménye. 1.4 Az "ezredéves emlékoszlop" felállítása Egyik legjelentősebb akciójuk a millenniumi emlékmű felállítása volt. "1891 tavaszán az országban általános készülődő mozgalom indult meg a honfoglalási nagy ünnep megtartására, s kivált ott, hol helyiérdekű a honfoglalás történetéhez és eredményéhez fűződnek, - ilyen (Anonymus nyomán) az egyek-dorogmai rév, ahol a két honfoglaló vezér, Szabolcs és Tas vezette át hadseregét, hogy a túlsó oldalon Árpád seregével egyesülhessen... ".

n Az 1894. november 14-én tartott közgyűlésen Tiszafüredre esett a döntés: "tekintettel azon történelmi eseményre, hogy Tas és Szabolcs honfoglaló vezérek SzabolcsSzatmár-Bihar póhalmi tiszántúli hadjárata szerezte meg Árpád országának tiszántúli részét, mely Tiszafüred vidéki táborozásban s az egyek-dorogmai réven való átkelésben