Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

A következő rabbi Rosenberg Herman (Reb Jiszroel Jaj ne Cvi), aki 1802-ben Óbudán (Altofen) született. Ő alapította meg Füreden a vallási iskolát, a jesivát, amely egészen 1944-ig fennállott, messze földről vonzva a tanulókat. Sámuel Fia neves rabbiként Hunfalván hozott létre híres jesivát. Jungreisz Náthán, Rosenberg Herman utóda 1833-ban Nagymártonban született, édesapja Jungreisz Antal csengeri főrabbi volt. Fiatalkorát Csengeren töltötte, "...ott nyerte atyjától, az országszerte tudományáért hírre vergődött csengeri főrabbitól azon páratlan talmud tudományt, mely öt az egész ország és még a külföld előtt is oly híressé tette. Később Nagy-Szőlősön, majd Fehér-Gyarmaton választatott meg, mint főrabbi és 21 évvel ezelőtt varosunk izraelita hitközsége hívta meg az akkoron üresedésben levő főrabbi állásba, melyet haláláig a legnagyobb lelkiismerettel, hűséggel, tapintattal vezetett." ' Munkácson jelent meg két héber nyelvű müve: Tórász Mose Nószon és Menuchász Móse címen. 1889. szeptember 23-án hunyt el, temetésén 6-700 fős gyászoló tömeg jelent meg, több főrabbi is, közöttük a biharnagybajomi, csengeri, mezőcsáti és a marosvásárhelyi főrabbi. Egyik fia Gyöngyösön, a másik Nádudvaron volt rabbi. Az 1869-es országos kongresszus, amelyen az országos képviselet ügye és a modernizáció volt napirenden, megosztotta az ország zsidóságát. A kongresszus után három irányzat alakult ki. A hagyománytisztelők, elsősorban a kisebb településeken élők az orthodox változatot részesítették előnyben. Orthodox hitközséggé vált a tiszafüredi is. Önállóságukat később is erőteljesen hangsúlyozták.