Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

zsidóság igen nagy szerepet vállalt az ország modernizációjában, és a magyar ajkú lakosság domininciája csak az ö részvételükkel volt lehetséges. A numerus clausus után a konszolidáció jött, majd a harmincas évek közepétől ismét nagymértékben megnövekedett az antiszemitizmus, amelyet a három zsidótörvényben legitimált a hatalom. A zsidótörvények gazdasági következménye volt a zsidó tulajdonú földbirtokok kisajátítása; több kereskedő, kocsmáros, iparos engedélyét vonták meg 1944 előtt. Mondvacsinált ürüggyel, illetve apró vétségek miatt többen kaptak néhány hónapos börtönbüntetést. Várkonyi Endre: "Nagybátyáimul többször zaklatták különböző megyei hivataloktól; egyiküket be is csukták valamilyen ürüggyel (falán zsidó boltban nem engedélyezett árucikket adott el). Később ugyancsak öt - Dávidot - behívták munkaszolgálatra, hosszú ideig volt az ukrajnai Lavocsnén. " 1941. júliusában 15 zsidót vettek őrizetbe és internáltak Kistarcsára. A világháború kitörése után a 18 és 42 év közötti, majd az idősebb korú zsidó férfiakat is munkaszolgálatra hívták be. Magyarország hadbalépése után az orosz frontra kerültek, ahol minden kiképzés és felszerelés nélkül aknaszedésre kényszerítették őket. Az első füredi áldozat 1942-ben dr. Blau László ügyvéd volt, aki aknára lépett. 1944 áprilisában 35 eltüntet tartottak nyilván. A szerencsésebbek az országban maradva többnyire repülőtereket építettek, életben maradásuk elsősorban századparancsnokuk és a keret tagjainak emberségén múlott. Schwarcz Márton századával a szamosfalvi repülőtér építésén dolgozott, amikor eltört a lába. Bevitték a kolozsvári kórházba, ahol begipszelték a lábát, de a kórház orvosőrnagy parancsnoka utasítására az udvaron egy színben, szalmán helyezték el, mivel "zsidó nem fekhet ágyban". A beteg lábát hamarosan ellepték a