Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

hogy ne kelljen az egyik utcából a másikba menni messzire. A parasztembernek nem volt pénze, bement a boltba, azt mondta annak a zsidó kereskedőnek; 'Ne tessék már haragudni, nincs pénzem, majd ha lesz pénzem, meghozom. ' Aztán volt egy fűzet, amibe bejegyezte az adósok nevif. vagy pedig vitt tojást, lisztet, kukoricát. Megvolt a piaci ára, oszt a kereskedő összegyűjtötte, oszt nem volt, hogy miért nem pénzt hozott nekem, hanem ezeket'.' Es ez olyan szépen elment, azért mert nem volt osztozkodás, azért szerették a zsidókat, mert a zsidó a legmesszebbmenőkig a kedvében járt a legszegényebb embernek is. Mert az megadta az alkalmat arra. hogy boldoguljon. " Több fa- és tüzelökereskedöről is tudunk, az 193 l-es címtár és a visszaemlékezések alapján. Glück Gyula es családja 1928-ban került Zentárói Füredre, kereskedése a város központjában, a Weiszmann bolt mellett volt. A Weiner Ernő fakereskedésnek 1944-es árukészletének értéke 59.276,61 pengő volt. Tiszafüred egyik legrégibb, és legmódosabb kereskedő csal ad I an ak, a Weiszmann családnak a város központjában volt nagy vegyeskereskedése, amelyet nemzedékeken keresztül vezettek. Weiszmann Zakariás 1844-ben került Füredre Egerből. Fia, Dávid alapította az üzletet, amely igen széles körű választékkal rendelkezett, az ö fia József, végül unokája Dávid vezette az üzletet az. államosításig. Rubinstein Salamon Tarcalon született, édesapja Rubinstein Jakab kántor volt. A 7()-es évektől kétlovas szekérrel vándorkereskedett. A felvidéki, főzőfazekat gyártó központokat is leikereste. Míg felért Gömör megyébe, a füredi edényeket árusította. Visszajövet az ott vásárolt fazekakat értékesítette, a maradékot pedig Füreden árulta. A századforduló után Tiszaigarról került ide a h árom Rubinstein fivér. Adoll 1908-ban vegyes- és