Füvessy Anikó: A füredi nyereg (Tiszafüredi Füzetek 1. Tiszafüred, 2002)

teremtette meg. Az 1744-ben elnyert mezővárosi rang és a hozzá kapcsolódó évi négy országos vásár engedélyezése a kisiparok megerősödésére is kedvező hatást gyakorolt. Tiszafüred 26 ezer holdas határának nagy részét külterületi állattartással hasznosította. Ennek megfelelően elsősorban az állattartáshoz kapcsolódó mesterségek teljesedtek ki, de erősödött az ártéri erdők anyagára is építő faipar, köztük a nyereggyártás is. A füredi nyergesiparról a XVIII. század elejének Heves megyei árszabásai még nem tettek említést. 1741-ben, a megyében a lovas katona felszerelési tárgyai között 1 Ft értékben csak a puszta nyereg szerepelt. Feltételezzük, hogy a füredi nyergesség történetében - összefüggésben az örökösödési háborúkkal - az 1740-1760 közti két évtizednek volt meghatározó jelentősége. Mária Terézia 1741-1762 között a huszárezredek számát háromról tizenegyre növelte. A jelzett időben irreguláris csapattestek is alakultak, melyben a jászkun kerületek tették a legnagyobb erőfeszítéseket, akik a lovak