Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

ELŐSZÓ (Szabó László—Gulyás Éva)

ELŐSZÓ A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága régi adósságát törleszti, amikor közreadja Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának (továbbiakban SZMNA) több mint két évtizede kéziratban heverő második kötetét. A munka megjelentetésével célunk egy közel negyedszázada készült korpusz második részének kiadása, mely fontos adalékokkal és forrásmunkaként szolgál az Alföld középső részének néprajzi, folklorisztikai, tájtörténeti, táj szerkezeti, társadalomnéprajzi kutatásaihoz. A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumának támogatása — melyet ezúton is szeretnénk megköszönni — tette lehetővé a kommentár kötet (II. 1.) megjelentetését, a térképkötet (II.2.) kiadása anyagiak hiányában egyelőre még várat magára. 1974-ben jelent meg az SZMNA 1.1—2. kötete. Ez volt az első Magyarországon publikált néprajzi atlasz. Az 1.1. kötet (A/4-es forma) a kommentárokat tartalmazta magyar és német nyelven ( a német szöveg a magyar szöveg rövidített, de teljes változata), szövegközti rajzokkal és 386 fotóval, mely a megye anyagi kultúrájának keresztmetszetét adta addig nem publikált fotókon. Az 1.2. kötet (A/3-as forma) 287 lapon a mutatókon kívül 288 fekete-fehér térképet tartalmaz szükséges típusrajzokkal, s kétnyelvű (német—magyar) felirattal. A kiadvány xerox-rota eljárással készült a szolnoki Damjanich János Múzeum műhelyében. A kommentár kötet bemutatta a munka keletkezésének történetét, alapelveit, a megye történetét (különös súlyt helyezve a településtörténetre, a megye újranépesedésének vagy a lakosság kontinuitásának kérdésére, s a gazdaságtörténetre). Az SZMNA 1.1—2. kötete a megye anyagi kultúráját mutatja be 75 kérdéscsoportot dolgozva fel (nagyobb témakörök: földművelés, állattartás, település, építkezés, táplálkozás, teherhordás, viselet). Az SZMNA ILI. kötete a szellemi néprajz, a társadalom, az árucsere vizsgálatáttűzte ki célul a 76-tól 132-ig terjedő kérdéscsoportok feldolgozásával az alábbi csoportosításban: családi életjeles napok, néphit és gyógyítás, szövegfolklór, lokális kapcsolatok. A nyelvjárási kérdések (133. Hangtan, 134. Nyelvtan) feldolgozása a gyűjtések hiányosságai miatt elmaradt. A kérdések összeállításánál Pócs Éva és Csalog Zsolt (f), az atlaszmunkálatok megindítói, a Magyar Néprajzi Atlasz tapasztalataira támaszkodtak, változatlanul átvettek kérdéseket azzal a céllal, hogy az SzMNA sűrűbb kutatóponthálózatával az MNA kontrollja legyen. Az időközben megjelent Magyar Néprajzi Atlaszban 14 megyei kutatópont szerepel. A szellemi néprajz jelenségei csak korlátozott mértékben ábrázolhatók kartografikusan, különösen vonatkozik ez a néphitre és a népi gyógyításra, ezért az itt közölt térképeknek inkább dokumentum értékük van. Sokunkban felmerül a kérdés, hogy vajon a térképanyag nélkül mennyire hasznosíthatók a tudomány számára a szöveges feldolgozások? Meggyőződésünk, hogy a kommentár kötet térképektől függetlenül is jelentős néprajzi forrásanyag, melyet kéziratban is folyamatosan használtak és hivatkoztak kutatóink. A nyomdatechnika megváltozása miatt a teljes anyagot számítógépbe vittük, az első kötet alapján formailag is egységesítettük, s a közreadott anyagot szövegközti rajzokkal, fotókkal egészítettük ki. A közölt anyag jobb értelmezhetősége tette szükségessé a vallásfelekezeti térképek közreadását három időmetszetben (1827, 1880 1941). A kötet címét a megye nevének megváltozása miatt nem módosítottuk, a régi címet tartottuk meg, zárójelben közölve az új elnevezést. A német nyelvű kivonatokat ebben a kötetben nem tudtuk közreadni részben a fordítások hiányosságai, lektorálás, részben anyagiak hiánya miatt, közreadását a II.2. kötetben tervezzük a kétnyelvű (magyar-német) térképmagyarázatok kiegészítéseként. A nyomdai munkálatokat a debreceni Kapitális Nyomdaipari Bt. végezte. Gulyás Éva—Szabó László 5