Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
100. SZENT GYÖRGY NAPJA (Pócs Éva)
döngette éjjel a halmokon a földet, mire fellángolt a pénz (35.). Kun Antal a Kurva dűlőn talált pénzt kiásta, és egy cselédjével húzatta be, tudva, hogy csúnya halált hal, aki behúzza — cselédje egy éven belül meghalt (38.). Végül egy álhiedelem-történetnek minősíthető tréfás történet szerint valaki álmában látott kincsjelző lángot (a történet trágársággal végződik — 33.). A tilalmak közül (a tej varázslással kapcsolatban említetteken kívül) legelterjedtebb az ágynemű, toll kirakásának, szellőztetésének, szárításának tiltása Szent György előtt, mert molyos lenne (48., 64.), mert kiütésesek lennének (48.), mert jégeső lesz (27., 28., 30.), dögvész és moly lenne (25.). A tilalom két adat szerint (egyébként országszerte így van) Szent Mihálytól szent Györgyig érvényes (12., 25.). Egy helyen úgy tartják, hogy háromszor kell kitenni szent György előtt az ágyneműt, hogy ne legyen molyos (64.). A szerszám háztól való kiadásának tilalmát egy adat képviseli (1.). Az egész magyar népi hitvilágot át- meg átszövő tilalmak sok fajtája között van néhány sajátosan egy-egy alkalomhoz kapcsolódó — ilyen a szent György nap előtti ágynemű-kirakási tilalom, amely, a tilalmakra általában jellemző módon nem annyira céllal, mint inkább (sokszor másodlagosan) magyarázatokkal rendelkezik. Egyéb adataink egy része a szent György nap, térképezett adatainkból is kirajzolódó boszorkányos jellegét húzza alá (főleg ha a boszorkányság tanulásának, a tudomány elnyerésének szent György napi módozataira is gondolunk — lásd 103. téma): A hit szerint szent György éjjelén „nagyba működnek a boszorkányok, meg lehet őket látni" (42.), illetve szent György előtt működnek (52.), seprőn járnak (68.), megfejik a kapufélfát (34.). A már eddig — különböző vonatkozásokban — taglalt gyógyító eljárások mellett szent György naphoz alkalmilag kapcsolódó, egyébként általában e naptól függetlenül gyakorolt eljárások is ismertek. Akinek szemölcse van, romlandó tárgyat ás el szent Györgykor az eresz alá — mire az elrothad, elmúlik a szemölcse (42.). Bőrbetegség ellen éjfélkor keresztútra egy fazekat vittek ki kilenc féle főzelékkel és kilenc bábuval — a csorda és csürhe másnap megtaposta (42.). Kilenc félét összefőztek, kidobták a keresztútra hét vagy kilenc bábuval, hogy a tehén tőgye meggyógyuljon (47.). A ló piros almáról itatása egészsége érdekében (36.), és a ló hajnali itatása rühösség megelőzésére (43.) szintén csak másodlagosan kapcsolódhatott szent Györgyhöz: ezek inkább újévi, illetve nagypénteki szokások. A szent György napi féregűzés viszont (bár a szokás nagypénteken sokkal általánosabb) úgy látszik szent György napi jellegzetesség a megyében: Leggyakoribb módszer a ház körülseprése kígyó, béka távoltartása céljából (42., 44., 60.; 4. — itt a mondókát is feljegyezték: „Kígyó, béka takarodjon a háztól"). Jellegzetes a bolhaűző párbeszéd, amelyet szent György előtti béka megszólalásakor mondtak: „Dicsértessék a Jézus!" (háromszor) Itthon vannak-e a kis feketécskék? Menjenek a jegyzőékhez!" (bíróékhoz stb. — 13.; ez egyébként országosan elsősorban szent György naphoz kapcsolódik). Bizonyára csak helyi délszláv hatásokra utal, és így nem egészíti ki halottkultuszra utaló vonásokkal a szent György naphoz fűződő hiedelmeket az az egyetlen, Jugoszláviába települtektől gyűjtött adat, amely szerint a halott visszaj árasát szent György éjjelén szedett fű füstjével lehet megakadályozni (67.). Nem részletezünk néhány további, egy-egy szórványadat által képviselt jelenséget (pl. vetés szent Györgyre előírt időpontja, egyéb idő és termésjósló jelenségek stb.). Pócs Éva 102
