Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

kép előzményeit egyelőre a XVII. század végéig feltárja. E témakörben jelent ugyan meg néhány tanulmány, a munka nagyobb része azonban még előttünk van. Egyéni, és részben az SZMNA munkálatai vetették fel az elméleti kutatások szükségességét is. Szükség volt ugyanis arra, hogy a jövőben végzendő szerteágazó munkák keretet és alapot kapjanak. SZABÓ L. korábban megkezdett más irányú munkálatai szerencsésen találkoztak ezért az SZMNA problémáival, adtak lehetőséget arra, hogy megfelelő következtetéseket vonhasson le. Hangsúlyozni kivánjuk, hogy ez az elméleti munka mindig párhuzamos egyéb munkákkal, s általában már feltért anyagra épülhet, csu pán néhány ezen túlmutató gondolatot vet fel. így elkerülhető, hogy spekulációvá váljék az ilyen irányú kutatás. Szólnunk kell itt az etnikus jellegű kutatásokról, amelyek.az SZMNA anyagára és az ezt kiegészitő jelentős egyéni kutatásokra támaszkodnak. Közülük legelőrehaladot«w tabb állapotban a Jászság kutatása áll, amelyet SZABÓ L. végez, s most ebbe kapcsolódott GULYÁS É. is, aki inkább a folklór jelenségeket tanulmányozza. Ez a kutatás bizonyos tekintetben mér közel áll a realizáláshoz, mert 197^—ban kandidátusi értekezés született belőle. Mondanunk sem kell, hogy ezután még sok terület marad a Jászságban kutatatlan, s ezt további munkák egészitik majd ki. Az SZMNA-tól függetlenül indultak meg SELMECZI L. ásatásai a Nagykunságban. A történeti néprajzi vizsgálatok és az SZMNA munkálatai lehetővé teszik, hogy 1975-től e munkák találkozzanak a régészeti tevékenységgel és SELMECZI L. vezetésével nagyszabású kutatóprogram indulhasson meg, különböző tudományágak közreműködésével. E munka előkészületei megkezdődtek, FÜVESSY A. a Tiszafüred környéki települések északi kapcsolatait kutatja, s a me gyén kivül Dél-Hevesben, Dél-Borsodban is dolgozik, hogy az etnikus kapcsolatokhoz anyagot gyűjtsön. Nemsokára megkezdődhet Tiszaörs /39./ község monográfiájának szervezett gyűjtőmunkája. A Palóc-kutatással együttműködve készitettük el a jászdózsai tanulmánykötetet, amely megjelenés alatt van. E kötet a vizsgált község és a palóc vidékek kapcsolatát elemzi több tanulmányban. Megjegyezzük, hogy itt monografikus anyaggyűjtés folyt, s nem csupán a közölt tanulmányok anyaga áll a rendelkezésünkre. Etnikus szempontból előrehaladott munkának tekinthetjük a BOTKA J. csépai kutatásait, amely a község palócokkal való kapcsolatát vizsgálja, a zagyvarékasi munkaközösség.munkáját a Palóc-kutatás keretében, valamint a Jászapáti /9./ - Kunszentmárton /55./ kapcsolatát vizsgáló BARNA G. által vezetett munkát. E munkából néhány előadásként elhangzott részlet megjelenés alatt áll. Ide kapcsolhatóak a már megkezdődött eszmetörténeti kutatások is, amelyekben SZABÓ I., SZABÓ L. és SZABÓ S., valamint KORMOS Lj és GULYÁS É. vesznek részt. E munkák célja az, hogy tanulmányozza azokat a vallási, ideológiai nézeteket, oktatási anyagot, népművelési és propaganda anyagot, amely hatott az egyes vidékek gondolkodására, maga tartást formáló erejük volt, befolyásolták a népi kultúrát. Nem tekinthetjük ugyanis függetlennek az SZMNA által vázolt néprajzi képet a mindenkori ideológiai, oktatási, népművelési törekvésektől. A népi tudásanyagban mindezek fellelhetőek, megta- 24 -