Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Kommentárok

és használatának intenzitásával. A fenti tollakon kivül más madarak tollait is szokás volt kalaphoz tűzni. így viselték a pávatollat /2o, 38, 53, 54-/, fácántollat /8./, pulyka tollat /59./ Ez utóbbit kanászok viselték, mellette még szokás volt, hogy disznószőrt tesznek a kalapjukhoz /21, 4-6./ Több kutatóponton már csak arra emlékeznek az adatközlők, hogy a pásztorok valamilyen tollat tettek a kalapjukhoz, de hogy milyet, nem sikerült a gyűjtés során tisztázni /16, 19, 22, 37, 4-9, 58./ 7. Paraszti tollviselet Ha a paraszti viseletet összevetjük a pásztorok tollviseletének térképével, azt állapithatjuk meg, hogy szinte teljesen fedik egymást. Ebből következik, hogy a Tiszántúlon nemcsak a pásztoroknál, hanem a parasztoknál is szokásban volt a toll viselete. így itt általánosnak tekinthető./v.ö.: 6.tk./ A másik tanulság az, hogy a leggyakrabban előforduló tollak közül a paraszti viseletben is megtalálható kettő, a daru- és gémtoll. Általában egy településen belül együtt fordulnak elő. Ezek mellett néhány ritkábban viselt tollféleséggel is találkozunk : túzok /16, 31, 32./, páva /lo, 4-6, 65./, kakas /35» 36./, fácán /18, 19, 34, 35./ 8. A toll korjelző szerepe a parasztoknál >z előzőekhez hasonló térképünkön azt ábrázoltuk, hogy köthető-e életkorhoz a toll/iselés. Az adatok döntő többsége azt bizonyította, hogy általában fiatal legények Güztek a kalapjukhoz tollat. Néhány kutatóponton arra is találunk adatot, hogy fiatal házasok is tettek kalapjuk mellé tollat./33, 34-, 4-o, 44, 4-7, 62./ A toll beszerzésére vonatkozóan általános területünkön, hogy.részben vásárokon,vették, részben maguk is gyűjtötték a határban elszórt tollakat. III. 1. A juhász tereloszerszámai Szolnok megyében a kutatópontok döntő többségén a kampó az egyedüli, kizárólagos terelőszerszám. Csak néhány községben jelölték meg helyette a botot /5, 12, 58./ Ál tálában kampón

ak nevezik az egész területen, csak néhány kutatóponton találkoztunk más terminológiával : csörgős kampó /7, 16, 4-2./, gamós bot vagy geunó /16, 28, 52, 62, 68./ 2. A csikós terelőszerszáma /botféléje/ Egyértelműen megállapítható, hogy vizsgált területünkön a karikás ostor használata volt az általános terelő szerszáma a csikósoknak. Néhány bizonytalan adat utal arra, hogy az ostor mellett a botot is használták a csikósok : 13, 2o, 21, 57. A ka rikás használata megerősíti az egész Alföldről ismert képet. A megyén kivüli adatok is az itt elmondottakat támogatják. A 69, 7o. kutatóponton az ostor és a bot együttesen fordul elő. - 196 -