Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

sével. A karcagi, tiszafüredi, turkevei muzeumok anyagának kidolgozását BELLON T. végezte. A fotomellékletekot technikai szempontból SULYOK 'B„ a debreceni..Szabadság Lapnyomda munkatársa válogatta át, s ugyanő a munka képszerkesztője is. 6. A gyűjtőkről, feldolgozó munkatársakról ; Munkánk hitelességének, értékének megméréséhez feltétlenül szükségesnek tartjük, hogy munkatársaink szakképzettségi fokáról, hozzáértéséről is számot adjunk. Az alapgyüjtés zömét a Szolnok Megyei Muzeumok munkatársai gyűjtötték. Olyan szakemberek, akik az atlasz-gyűjtést megelőzően is már jól ismerték a megyét, otthonosan mozogtak a terepen. Többen közülük ugyan eltávoztak már a múzeumból, de az a— lapgyüjtések idején munkatársai voltak a megyei múzeumi szervezetnek. /Bellon T., Csalog Zs,, Cs.Pócs É., Füvessy A., Györffy L., Kaposvári Gy., Selmeczi L,, Sza bó L., Szilágyi M./ Jelentős számú kutatópontot gyűjtöttek fel egyetemi hallgatók, főként a debreceni KLTE Néprajzi Intézetének hallgatói. Legtöbbjük - a debreceniek kivétel nélkül Valamennyien - már évek óta gyűjtött a megyében, gyakornokként dolgozott a múzeumainkban, sőt szülőfaluját, városát és annak környékét gyűjtötte éppen az atlasz ban, tehát jól ismert terepen mozgott. Többen azóta munkatársainkká is lettek. A debreceniek közül BARNA G., GULYÁS É. / ma a muzeumunk dolgozói /, NAGY M., ÖRSI J., TÓTH I. és ZSOLDOS J. végeztek különösen értékéé munkát. A pesti ELTE Néprajzi Tanszékének munkatársai közül gyakornokként dolgozott nálunk, s igy került kapcsolatba az SZMNA munkálatokkal GERGELY K., INDRA E., SZEMERKÉNYI k, Mig CSÁSZÁR I. VADKERTI Z. és VAJKAI ZS. csak az SZMNA gyűjtésekor járt megyénkben. Viszonylag kevés az olyan kutatópontok száma, amelyet más intézménynél dolgozó kollegánk gyűjtött fel. Az ő nagy gyakorlatuk, szakképzettségük és a MNA munkálatai ban való irányitó szerepük a munka minőségét szavatolja. /MORVAY J., KISBAN E./ Néhány kutatópontot a múzeum külső munkatársai gyűjtöttek fel. Közülük BOTKA J. szakképzett néprajzos és történész /JATE-n BÁLINT S. tanitványa volt/, mig HAGY £ MÁSY S. és FORRÓ l-né régi tapasztalt néprajzi gyűjtőink, akik alapos terepmunkát végezhettek az általunk ismert községekben. HAGYMÁSY S. dolgozataival több izben nyerte el a kiemelt dijat az Országos Néprajzi- és Nyelvjárási Gyüjtőpályázaton. Az SZMNA gyűjtéséhez megfelelő előkészités után fogtak hozzá. Az ellenőrző munkát pedig legjobb társaink végezték e községekben. Ezek a pótgyüjtések azonban csak jóvá hagyhatták eredményeiket, sok ujat nem hoztak, A pótgyüjtéseket végzők múzeumi hálózatunk néprajzosai és állandó gyakornokainknak számitó debreceni egyetemisták voltak. A pótgyüjtések során azt az elvet követtük, hogy lehetőleg mindenki ott gyűjtsön, ahol még nem járt, nem 8 gyűjtötte az alapanyagot. E módszerrel i'zerettünk volna minden prékoncepcionált gondolatot kiiktatni az SZMNA-ból. A feldolgozó munkában belső munkatársaink, az egyetemi hallgatók közül a ma már nálunk doltrozó BARNA G. és GULYÁS É. vettek részt, tehát olyanok, akik a munka - 15 -