Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

nálhatósngát ugyanúgy megkönnyíti, mint a kérdőív ilyen elrendezése a gyűjtők munkáját ! 3. A kutatópontokról : 1962-ben az SZMNA-nak 82 megyén belüli és 3 megyén kivüli kutatópontja volt. /A jugoszláviai Pacsér : 66; Piros : 6?; Bácsfeketehegy: 68. XVIII, századi kirajzások a Jászságból és Nagykunságból./ Ez a szám nemcsak azt jelentette, hogy a megye valamennyi, 196o-ban külön közigazgatásunak tekinthető községét önálló kutatópontként jelölték, hanem azt is, hogy ezidőtájt közigazgatásilag már egységes, ám régebben különálló községeket is megosztottak. Pl. Szolnok /21,/ városa Szandaszöllősre, Alcsira és Ugarra oszlott. Szandaszöllős ekkor önálló közigazgatásu község volt, ma ismét Szolnokhoz tartozik. Ugar és Alcsi Szolnoknak igen régóta élesen elkülönülő határrésze, amely részben a város lakosságának, főként tanyalakóinak élesebb megoszlásához is vezetett. Az 1896-ban a református Abádból /33./ és a r.katolikus, részben német eredetű Szalókból /3^-./ egyesült Abádszalókot is két kutatópontnak vették. 1968-ban az eddigi gyűjtések alapján megvizsgáltuk a kutatópontok kiválasztásának szempontjait, s ügy döntöttünk, hogy számukat redukáljuk. Ezt a redukciót az addigi tapasztalatok szinte sugallták. De szükség volt erre azért is, mert a kis látszámu belső gárda, akikre a gyűjtést alapoztuk, csak igy tudhatta a munka bevégzését reális időközeiben. Külön községként csak azokat a településeket jelöltük, amelyek 1896-ig megalakultak. Az ez után megalakuló, tanyaközpontokból létrejött településeklen is végeztünk gyűjtéseket, de ezek anyagát az anyaközséghez vettük, minthogy lakossága is belőle szakadt ki. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az anyaközség és tanyaközpontból keletkezett utódközség anyaga nem különbözik, illetve csak annyi az eltérés, amennyit a falusi és tanyasi életmód között eleve találunk. Az SZMNA azonban nem tekintette feladatának egyéb téren sem a községi és tanyai életmód közötti különbségtevést. A redukciót indokolta az is, hogy kérdéseink zöme a századfordulóra vonatkozott, s ekkor még ezek a községek valóban az anyaközséghez tartoztak. Külön kezelésük igy a kép torzításához vezethetett volna. Különben is lehetetlen feladat .lett volna atlasz módszerű gyűjtéssel különbséget tenni a tanya és az anyaközség között, hiszen ugyanegy adatközlő életének egyik részében a tanyán, másik részében a községben lakott. Mindezektől függetlenül meghagytunk és térképeztünk két utódközséget is/Jászivány : lo., Martfű : 65./, hogy az olvasó érzékelhesse ezt a megyénkre annyira jellemző problémát, Abádszalók /33; 34./ kivételével megszüntettük az egy közigazgatásu községek részekre, tehát külön kutatópontokra tagolását is. Vallási és származási különbségek ugyanis sokkal több helyen fennálltak és nehézségeket jelentettek, mint ahányad; eredetileg a szerkesztők megosztottak. Csak Tiszaföldvár /6A-./ példáját emiitjük, ahová az eredeti református lakosságot katolikus, majd őket is kiegészitő evangéli- 9 -