Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

Éppen ezért kell köszönetet mondanunk valamennyi munkánkat támogató intézménynek, szervnek, s személy szerint is minden olyan munkatársunknak, akik segítettek abban, hogy ez a munka megszülethessen, 2. A munka céljáról, a kérdőív tematikájáról : Az SZMNA felépítését, kérdéseinek jellegét alapvetően meghatározza az, hogy ere detileg milyen céllal indultak meg a munkálatok. Ezekről CS. PÓCS É. 1964—ben beszámolt az Ethn, hasábjain. Ezért az ő cikkének szerkezetét követjük, s megfelelő helyen ebből idézünk. A munka megindításénak két ösztönzője volt : az MNA, amelyben a munkát elindító szolnoki néprajzosok aktivan résztvettek és módszereit alaposan ismerték; és a helyi viszonyok. Ez utóbbiakról igy nyilatkozik az emiitett cikk : " Szolnok me gye a néprajzi kutatás elhanyagoltabb területei közé tartozik, GYÖRFFY István nagykunsági kutatásai óta egyetlen jelentős esemény e téren a tiszaigari munkaközösség munkálkodása volt, E mellett Szolnok megye jelenleg a leggyorsabban fejlődő megyék közé tartozik, tehát a gyűjtés mindenképpen fontos és sürgős. A megyében jelenleg dolgozó néprajzi kutatók nem vállalhatják azt a feladatot, hogy minden fontos témát kellő alapossággal gyűjtsenek. Mégis fontos, hogy néhány téma teljes mélység ben történő vizsgálata mellett megpróbáljunk az összes fontos jelenségről legalább felületi áttekintést szerezni. E célra pedig rendkívül alkalmas az atlasz—módszerű gyűjtés, mely minden más gyűjtési technikánál gyorsabb és gazdaságosabb, " Ezek tehát az emiitett helyi viszonyok. Az áttekintés szándéka, az egész kultúra feltérképezése alapvető célja az SZMNA *» nak. Ez megmutatkozik abban, hogy a kérdőív a népélet valamennyi területére vonatkozóan tesz fel kérdést, s valóban átfogja a népi kultúra egészét, a gabonatermesztéssel kezdődően a társadalmat kutató kérdéseken át egészen a népnyelvig. Azt azonban, hogy az egyes témák közül mit emeljen ki a kérdőív, milyen arányban szerepeljenek egyes témák a kérdőívben, már egyéb speciális célok, a megye jellegéből követ — kező sajátosságok határozták meg. Közülük elsőként kell említenünk azt, hogy az SZMNA a maga sűrűbb kutatópont hálózatává}, kontrollja kívánt lenni az MNA-nak, amelynek megyénkben csak 14- kutatópontja van. Éppen ezért az MNA-ban szereplő kérdések mintegy harmadát az SZMNA váltó zatlam;l átvette. Hogy munkánk ilyen kontroll értékét fokozzuk, s ne csak a kuta tópontok megválasztásának helyességét vagy helytelenségét igazoljuk, a gyűjtés második fázisában, tehát 1968-tól, az MNA gyüjtőfüzeteit, gyűjtési eredményeit tel -. jesen figyelmen kivül hagytuk, s minden esetben attól független gyűjtést végeztünk, A pótgyüjtések során is önállóan dolgoztunk. Azokban a községekben, ahol a gyűjtés első fázisában a gyűjtő azonos személye miatt az MNA és az SZMNA megfelelő kérdései egyeztek, az MNA«*tól független pótgyüjtést különös gonddal végeztük. Az SZMNA éppen a megye átfogó felderítési szándéka miatt számos olyan kérdést tett fel, amelyek az egyes települések belső szerkezetére, társadalmára, lakosságának - 7 -