Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)

Mezőhék bemutatkozik

A főcsatornából kiágazó mellékcsatomák és az egész mezőhéki határt sű­rűn behálózó öntözőfürt-árkok kiásásának munkálatai várták az útjukba lévő tanyák kiürítését, felszámolását. Csupán az úgynevezett nyomásközpontok gépházainak az építése, felszerelése kezdődött meg. A legközelebbi nyomás­központ a Mezőhék-Tiszaföldvár országút mentén a nagymama tanyájához közel épült. A határba zajongó munkagépek tevékenységére amúgy is kíván­csi mezőhéki gyerekekkel ide masírozott ki Nagy Kálmán, hogy beavassa őket az öntözéses gazdálkodás technikai rejtelmeibe. FILMIDÉZET Nagy Kálmán:- Tehát gyerekek. Ez itt a mezőhéki II-es számú nyomásközpont, melynek a feladata az. hogy a Tisza II főcsatorna vizét, amelyet tudjátok, hogy hon­nan jön, megy a Körösbe, annak a vizét eljuttassa a földekre, mégpedig a le­hető legolcsóbban. Elektromos berendezésekkel működik, szinte gombnyo­másra. Mezőhék négy nyomásközpontjából 8 ezer holdat öntöznek és ehhez egy 136 kilométernyi zárt csatornát fektetnek le. Innen nyomják ezekbe a csö­vekbe a vizet, illetve egy részét, 136 kilométer hosszúságban és képzeljétek el, hogy a 136 kilométer minden 100 méterén van egy-egy ilyen csatlakozó, amire csak rá kell erősíteni az öntözőeszközt és jön belőle a víz. Gyorsan meg lehet öntözni hatalmas területet. Na most, nézzük meg, hogy hát körül­belül egy rendes esőhöz mennyi víz kell. Hogyha egy 60 mm-es esőt akarnak innen megereszteni, akkor 1 millió köbméter vizet kell belepréselni ezekbe a csövekbe. Tehát elképzelhetjük, hogy mekkora munkát végeztek itt, hogy ne legyen fennakadás az öntözésben. Tehát itt a tanyák között, az eltűnő tanyák között nagyon jó összehasonlítási alap, hogy milyen lesz a jövőnek a mező­­gazdasága. Miután Russvai igazgató úgy vélte, hogy Nagy Kálmán mellett - vele szemben - magának is bizonyítani kell a közérdekű események, munkák irán­ti fogékonyságát és a népszerűségi versenyben neki is helyt kell állni, gyors elhatározással meghívta Bagó Bálintot a tanulóifjúság részére tartandó előadás megtartására, melynek témája az öntözéses gazdálkodás dicsérete és ezzel összefüggésben a falu ígéretes fejlődésének, jövőjének az ismertetése volt. Bagó Bálint, mivel maga is küzdőtárs volt a népszerűségi versenyben a felkínált lehetőséggel élve a meghívást azonnal és készségesen elfogadta. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom