Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)
Mezőhék bemutatkozik
két. Az elmúlt 6-7-8 évben azt láttuk, hogy jószerivel csak a mérhető, ellenőrizhető, kvantifikálható tudást tartják fontosnak. És amikor az erkölcsről beszélgetünk, akkor is csak az intellektuálisan elvont erkölcsi jó és rossz problémája mutatkozik meg, de az, hogy nem szabad becsapni a másikat, ez már nem. Nagy Kálmán Bagó Bálint (idézet): „Itt pedig szembe, ahol látjátok, hogy ott két emeletes, illetve kétszintes lakások épülnek, csak fiataloknak. Képzeljétek el. És az a technikus majd, aki hazajön, az a gépész, aki ide hazakerül, az kérném szépen ott a tsz segítségével igen kis pénzért, 25 évi törlesztésre fog lakást kapni.” Pokorni Zoltán:- A kultúrpolitika terén soká lehet büntetlenül mulasztani, mert a bajok csak 10-15 év múlva mutatkoznak és a hibát csak egy nemzedék múlva lehetne nagy nehezen megkorrigálni. A kultúrpolitikának tehát mindig jó 15 esztendővel előre kell dolgoznia. Innen van, hogy ez olyan rendkívül nehéz és valósággal komikus, hogy éppen a kultúrpolitikához akar mindenki érteni és hozzászólni. Hogy miért döntöttek úgy, hogy a tanyasi iskolákat, vagy a kis iskolákat, az egykori tanyasi iskolákból létrejött kis intézményeket megszüntetik? Azért, mert rosszul közelítettek az oktatáshoz és sok esetben azt látom én ma, hogy akkor indult el az az új, pedagógiai divat, vagy hullám aminek ma is a kárvallottja a magyar oktatásügy. Aminek a kiigazítása, vagy helyrehozása ránk vár, a következő évekre vár. Ez pedig az, hogy az oktatást a képzéssel, az intellektuális képzéssel az információ átadással azonosították és nem vették figyelembe. hogy az nem egy egységes folyamat. A gyerek más és más. Más a 6 éves, 8-10-12 éves; mást kell egy óvodásnál, mást kell egy 10 éves diáknál és mást egy 14 évesnél célul tűzni magunk elé. Ez egy folyamat, ami egymásra kell, hogy épüljön. Az óvoda legnagyobb réme az, hogyha iskolává válik. Ha tanítani, írni, olvasni, számolni akarja megtanítani a gyereket és nem hagyja, hogy érjen maga. A magyar nyelv az nagyon kifejező. Azt mondja, iskolaérett lesz a gyerek, nem lehet érlelni, az megérik maga. Sokszor biológiailag, érzelmileg, pszichésen is beleérik abba, hogy rendre szokik, terhelhető bizonyos értelemben. Más az alsó tagozatban. Az alsó tagozat legnagyobb veszélye, hogyha a felső tagozat feladatát próbálja ellátni. A tanító úr jobban tudja ezt, mint én, hogy mennyire más pedagógia jellemzi ezt, mint a felső tagozaton. Nagy Kálmán:- Én véleményem szerint, tehát különben szóljon közbe, de az én véleményem szerint többet ért el az a nevelő, aki ott volt együtt a gyerekkel a lakó184
