Paulus Alajos: A magyar falu, Mezőhék küzdelme a megmaradásért (1972 - 2006) (Budapest, 2007)

Mezőhék bemutatkozik

szaladgál, meg telefonál. Tegnap Túron, ami hentesüzlet van, mind összejár­ták.-Aha.- Sehol nem bírja leadni. Senkinek az ég egy világon nem kell. Úgyhogy ez miránk olyan rosszul jött, hogy ez teljesen leteper bennünket. Ezt már nem le­het bírni. Ez olyan rossz gazdasági politika, hogy jó ez, a milliomosoknak. A Kupa Miska mondott igazat. Azt mondta, hogy hát, aki szegény most, az még szegényebb lesz. De 20 év múlva se lesz jobb, azt mondta a szegény ember­nek. Ezt pedig Kupa Mihály mondta és annak lesz igaza. Nagy Kálmán:- Na, de hát ő is ott volt, Kupa is ott volt valamikor a kormánynál.- De nem kapál az most se... Kóródi Ferencné:- Most se, biztos, hogy nem süti a nap a nyakát, vagy a fejét...- Azt mondta, hogy... Kóródi Ferenc:- Aki most szegény ember, az még szegényebb fog lenni. De 20 év múlva se lesz jobb ez a rendszer, azt mondta. Hát, én is kapok 12 ezer forint nyugdíjat hiába dolgoztam 40 évet? 12 ezer forint nyugdíjat kapok. Semmi többet. Hát, ha egy csöpp felfogása van a kormánynak, vagy aki ezt intézi akkor, mikor 117 forint egy kiló kenyér, akkor gondolkozna, hogy akkor ez a hülye miből akar megélni. Ha csak kenyeret eszik, meg vizet iszik, akkor is kevés volna. És itten három év múlva, ha így gazdálkodik a kormány mivelünk, ak­kor itt három év múlva ott lesz a föld, ahol az 50-es évek elején. Parlagon.- Úgy ám...- Nagyon sok pénz olyan helyre megy, ahol soha nem veszik annak semmi hasznát. Nagyon sok. Biztos, ha én tudom, maga is tudja ezt a Tocsik ügyet.- Igen, tudom. Ha csak ez az egy lenne.- Na, de ezt nyilvánosságra hozták. Vagy valami véletlenségből, vagy nem tudom miből. De ha ez az egy személy el tudja vinni az egy milliárdot, mert nem sok híja, akkor hát, amit nem hoznak nyilvánosságra! Itt, ennek a parla­mentnek az a baja, hogy nem mi velünk törődik, nem az országgal törődik. Hát, volt a múltkor a Torgyán meg mi az Isten...- Szekeres.- A Szekeres párbaj. Ezt szégyellheti a kormány, hogy ilyesmit megenged. Tudja mit mondok, én Horn Gyulába úgy bíztam legalább, mint félig apám­ban. Én komolyan mondom, én annyira bíztam benne. Mondom Kádártól azért megtanulhatta volna, hogy, hogy kell a szegény embert kezelni. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom