Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)
1955 és 1957 között írt versek
Te nem tudod, kinek a lét békés nyugalmat engedett, mily hévvel nyúl a fegyverért, aki már sokat szenvedett, s milyen elszántan kap szuronyt, megvadultan hogy ont ki vért, hogy szabadságát kapja meg az elkoptatott láncokért. Te nem tudod, hogy sajg a szív akkor, ha fájón látni kell, hogy népünk ó'si törzsöké olykor egy fattyút is nevel, s a fattyú hűtlen gyermekként követ el aljas vétkeket: gáládul adja el, aki itt neki adott életet. Te nem tudod, hogy mit jelent magyarnak lenni, amikor egy elvesztett csata után idegen csizma ránk tipor, s rabszíjra fűzik nemzetünk színét, virágát, legjavát, vagy idegenbe üldözik, kik védelmezték e hazát. Te nem tudod, hogy milyen az: megállni egy rom felett, amit a sok kérges tenyér nem is oly régen épített; ahol a munka-izzadás még alighogy fölszáradott, s zsarnokság miatt nekünk hamvadt üszköt kell látni ott. 43
