Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)

1955 és 1957 között írt versek

BÚCSÚZÓUL (S. Ibolyának)

Ha majd tavasszal az erdőn járva a kis kék virág rám nevet, bús lelkem busongva, félve vággyá eszembe juttatott neved.

Ha majd nyáron az utcán járva, magzattal áldott nőt lelek, nincsenem, semmim között is várva, majd mindig rád emlékezek.

Ha majd ősszel a kapuban állva idős anyókát lát szemem, elmúlt időnknek mélyét nem látva,- ifjak vagyunk - én azt hiszem.

Ha majd végül az alkony kezd szállni, s fejünkre deret von a tél, vágyó hangom - legyen akkor bármi - elhozza fáradt szárnyú szél.

Ha majd elhullunk mi mind a ketten, nevünk is megkorhad a fán, porladt emlékünk még égbe reppen, s lehetünk egyek ott talán.

Debrecen, 1955. július 27.

24