Szamosszegi Balogh László: Derékba tört dallamok. Válogatott versek (Tiszaföldvár, 2006)
1990 után írt versek
Nem mentek át én semmit ebből tér és idő túloldalára, itt konzerválom a jövőnek, csak tényként, és nem tanulságra. Kivert fogakkal fogva tartva, hogy is vinném a túlsó partra, jöjjenek érte arról erre, ha kell nekik e part szerelme! Rohod, 1992. június 16. 427. ÓDON SZATMÁR Görbe utak akácsorok között, folyók szalagja gátak rekeszén, apró falvak egymást érő sora a Kraszna, Szamos és Túr szegletén. Erdőbe nyúló rétek szőnyege, szántót árnyaló lombos almafák, tehenek, lovak tágas legelőn, s imitt-amott görnyedő vén tanyák. Acsargó kutya a sövény megett, káráló tyúk a széles udvaron, mamám kezében frissen sült lepény, s tejescsupor a kopott asztalon. Nádtetők ereszében tiszta méz, ereszek aljában fecskefészek, gyümölcsérlelő eperfákon gyermekszáj festő epermézek. Szamoshát, Túrhát és Erdőhát, emléke ódon önmagámnak, változhat másnak ezer módra, nekem már mindig így maradnak. Rohod, 1992. június 24. 109
