Bartha Júlia – Benedek Csaba szerk.: Tájházak a Nagykunság vidékén (2005)

A Nagykunság népi kultúrája

I* MJÍNMW . K0NOSR ISTUlíl A halomneveknél maradva a Bengecseg halmot említeném, ami örököcskét jelent, vagy a Kormáncsok halmot, ami a kurban-csik, áldozati hely jelentésű. Határrészként a Karcag és Kisújszállás közötti Karajánost, Karajános gátját kell kiemelnünk. (A kara feketét jelent a török nyelvekben.) De folytathatnám a sort a Zádor, az Ecse helynevekkel is, melyek analógiáit a törökségi kultúrában is megtaláljuk. A földrajzi neveken kívül a személynevek és a ragadványnevek igen figyelemre méltó emlékei a kun műveltségnek. Többségük tipikus ómen-név. így a Karcag-Kunhegyes közötti Kolbazszék, Kolbazszállása ami a középkorban fontos közigazgatási szerepet töltött be. ('Kol-basz' 'Seregszárnyat győzz

1 jelentésű szó.) Vagy Kötöny - kunok kánjának a neve, ami ülepet jelent. Valamilyen tulajdonságra utalnak a Karakas (Fekete szemöldök), Karács (feketés), Alacs (tarka, iromba) Árog, Csivag (Sovány), Csőreg (Katona) szavaink. -,

w

. Nyelvemlékeinkről szólva említenünk kell az egyetlen összefüggő szövegemléket, a kun miatyánkot, ami a keresztény imádság kun nyelvi fordítása. A kun nyelvészeti kutatások a 20. század elején kezdődtek. Gombocz Zoltán volt az első, aki a török eredetű neveken belül a kun tulajdonnevekre hívta fel a figyelmet, majd Németh Gyula vizsgálta a kunsági helyneveket s végül Mándoky Kongur István foglalta össze a tudomány eddigi eredményeit. Közülük kettő, Németh Gyula és Mándoky Kongur István kunsági születésű munkásságukban a szülőföldről kapott indíttatás játszott jelentős szerepet. Voltaképpen nekik köszönhető, hogy a Nagykunság kutatása megindulhatott. A néphit területén a táltos-hit tekinthető olyan sajátosságnak, ami keleti párhuzamai alapján az ősvallás emléke kultúránkban. A kunsági és Hortobágy-melléki táltos a valamikori sámán megfelelője. Képzete elevenen él a mai néphitben is, alakja termékenyítőleg hatott a népi díszítőművészetre. e